Magyar szógyökök idegen nyelvekben 1. rész: K+R

Magyar szógyökök idegen nyelvekben 1. rész: K+R

12752
9
MEGOSZTÁS

Vértes Olivér: Magyar szógyökök idegen nyelvekben 1. rész: K+R

A magyar nyelvet úgy alkották meg eleink egykoron, hogy minden hanghoz hozzárendeltek egy-egy tulajdonságot. Elképzelhető, hogy egyidejűleg a hangokhoz tartozó írásjeleket is meghatározták. Ezt a feltevést látszik alátámasztani az a tény, hogy a magyar nyelv (s itt főleg a szógyökökre kell gondolni) az idők folyamán szinte semmit sem változott (1).

Kik alkották meg a magyar nyelvet ? Erre a kérdésre N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század) ezt a választ adta: „Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság.” (2) Akiben megvan a kellő érdeklődés, ezen dolgozat elolvasása után be fogja látni a fenti megállapítás helyességét.

Honnét tudhatjuk, hogy milyen volt a kiejtés nagyon régen ? Erre lehet következtetni a jelen állapotból: a hangokhoz rendelt tulajdonságok pontosan azok, amik voltak a kezdetekkor is, s ebből következik, hogy a hangok sem változhattak.

Ennek belátására álljon itt egy egyszerű példa: a K+R gyök (KAR, KÁR, KER, KÉR, KOR, KÖR, KUR, KÜR) azt jelenti, hogy KÖR, KEREK. Nagyon sok szavunk van, amelyben szerepel ez a gyök, és mindegyikben ugyanazt jelenti. KAR, KAR-ika, KAR-d, KAR-om, KAR-valy, KAR-tács, KAR-alábé, KÁR-toló, KEREK, KER-ék, KER-t, KER-es, KER-ül, KER-get, KER-eszt, KER-ámia, KER-ecsen, KER-epel, KÉR-eg, KÉR-dés, KÉR-ődzik, KER-ál, KIR-ály, KOR-ong, KOR-bács, KOR-dé, KOR-mány, KOR-ona, KOR-só, KOR-csolyázik, KÖR-öm, KÖR-ző, KÖR-öz, KÖR-te, KÖR-ös, KUR-ta, KUR-bli, KÜR-t, sat.

Az azonos gyökből kinövő szavak ún. szóbokrot alkotnak.

Ha a KER, KÖR alapszó megváltozna, mondjuk erre: SBÜRZGÓF, akkor az összes, ebbe a szóbokorba tartozó szónak szükségszerűen ehhez a szép, új gyökhöz kéne igazodnia, és így teljesen értelmetlenné válna a magyar nyelv.

Elmegyek SBÜRZGÓF-csolyozni egyet – nem értjük.

Elmegyek KOR-csolyázni / KOR-csojáni / KOR-izni – értjük.

A SBÜRZGÓF-só a SBÜRZGÓF-ingon készül, miközben SBÜRZGÓF-SBÜRZGÓF-os mozgást végez – nevetséges.

A KOR-só a KOR-ongon készül, miközben KÖR-KÖR-ös mozgást végez – egyértelmű.

A SBÜRZGÓF-eszt négy egyenlő részre osztja a SBÜRZGÓF-ot.

A KER-eszt négy egyenlő részre osztja a KÖR-t.

Ennél már csak a mai “tudományos” álláspont nevetségesebb, amit a magyar nyelv kialakulásáról fabrikáltak össze, ami nagyjából úgy szól, hogy tudatlan eleink más népektől lopkodták össze a szavaikat, a maradék pedig ismeretlen eredetű jövevényszó.

Ebben a dolgozatban egyértelművé teszem, hogy ennek a “hitelvnek” pontosan az ellenkezője igaz, mégpedig, hogy az idegen nyelvek szókincsének tetemes része a magyarból származik.

Hogyan épülnek fel a magyar szavak ?

Szavaink a hangok által jelölt tulajdonság-összetételek. A mássalhangzók adják az alapvető jelentést, s a magánhangzók árnyalják a képet.

1. K+R

A K+R mássalhangzók esetében is igaz ez a megállapítás: mindegy, hogy milyen magánhangzó kerül közéjük, az alapvető jelentés ez: KÖR, KER-ek.

A KÖR-KER gyököt tartalmazó szavak mindegyikének valamilyen módon köze van a KÖR-höz: a szó által jelölt dolog/fogalom formájában vagy mozgásában megjelenik a KÖR képe !

Felsorolok néhány szót, mely ezzel a gyökkel kezdődik. (A Czuczor-Fogarasi szótárban lényegesen több található belőlük.)

Eztán pedig összehasonlítunk pár magyar szót idegen szavakkal, s megnézzük, hogy milyen kapcsolat van köztük.

KAR, KAR-ácsony, KAR-alábé, KAR-ám, KÁR-ász, KAR-csú, KAR-col, KAR-d, KAR-ika, KAR-ima, KAR-mol, KAR-om, KAR-tács, KÁR-tolás, KÁR-tya, KER, KÉR, KER-ál (KIR-ály), KÉR-dés, KÉR-dez, KER-ecsen, KÉR-edzkedik, KÉR-eg, KÉR-eget, KER-ek, KER-ék, KÉR-elem, KER-eng, KER-ing, KER-epel, KER-es, KER-eset, KER-eskedelem, KER-eskedés, KER-eskedő, KER-esmény, KÉR-ész, KER-eszt, KER-esztel, KER-esztény, KER-esztül, KER-et, KER-etez, KÉR-et, KÉR-etlen, KER-evet, KER-ge, KÉR-ges, KER-get, KER-ing, KER-ingő, KER-ít, KER-ítés, KER-ítő, KÉR-kedik, KÉR-lelő, KÉR-lel, KÉR-ő, KÉR-ődzik, KER-öl, KER-reg, KER-t, KER-tel, KER-tész, KER-ül, KER-ület, KER-ülő, KÉR-vény, KOR, KÓR, KOR-ai, KOR-all, KOR-án, KOR-ba, KOR-bács, KOR-cs, KOR-csma, KOR-csolya, KOR-dé, KOR-had, KOR-hol, KÓR-icál, KOR-lát, KOR-látlan, KOR-látolt, KOR-látozott, KOR-mány, KOR-mányos, KOR-mányoz, KOR-mányzó, KOR-morán, KOR-mos, KÓR-ó, KOR-og, KOR-om, KOR-ona, KOR-ong, KOR-os, KOR-pa, KOR-só, KOR-társ, KOR-ty, KÖR, KŐR-is, KÖR-ít, KÖR-ítés, KÖR-ív, KÖR-játék, KÖR-körös, KÖR-lap, KÖR-közép, KÖR-let, KÖR-levél, KÖR-menet, KÖR-metszés, KÖR-mozgás, KÖR-möl, KÖR-mönfont, KÖR-mös, KÖR-nyék, KÖR-nyékez, KÖR-nyez, KÖR-nyezet, KÖR-öm, KÖR-ömágy, KÖR-ös, KÖR-öz, KÖR-pálya, KÖR-te, KÖR-tér, KÖR-ül, KÖR-üláll, KÖR-ülépít, KÖR-ülkerít, KÖR-ülmény, KÖR-vonal, KÖR-vonalaz, KÖR-ző, KUR, KÚR, KUR-a, KUR-afi, KUR-jant, KUR-kál, KUR-kász, KUR-ta, KUR-usol, KUR-va, KUR-uzsol, KÜR-t, KÜR-tő, KÜR-töl

A listán nem szerepelnek azok a szavak, melyeknek a végén van a K+R gyök (pl. teker, vakar, bokor, tükör), illetve ahol a két mássalhangzó közé beékelődik egy harmadik (pl. kever, kavar, kapar, kotor, kanyar, kövér).

KAR (hun) = AR-m (en, den) = KRA-h (al) = рука (RuKA, bel, ru) = RuKA (bos, cro) = b-raç (cat) = қол (kaz) = b-RAC-ciu (kor) = RoKA (lat) = b-RAC-cio (it)

A KAR-unkkal KAR-olunk, ölelünk, KÖR-befonódunk. Nem sok nyelvben maradt meg. Az angol elhagyta a K-t (AR-m), páran pedig megkeverték a betűket.

KÁR-ász (hun) = CRU-cian (en, den) = кар-ась (KÁR-ász, bel, ru, ua) = кар-акуда (KÁR-ákuda, bul) = KAR-aš (bos, cro) = KAR-as (cz) = KOgeR (est) = CAR-assin (fr) = KAR-per (ned) = KAR-aś (pol) = KAR-ūsa (lat) = KAR-osas (lit) = KAR-ausche (ger) = KAR-uss (nor) = CAR-assio (it)

Azt is mondhatnánk rá, hogy KÖR-ös, mert KÖR alakú, de KÁR-ász-nak nevezték el, s a legtöbb népnél így is maradt meg.

A kárász Európa minden folyó, illetve álló édesvizében előfordul, kivéve a hideg vizű mély tavakat és sebes folyású patakokat. (3)

Rendkívül érdekes, hogy a különböző nyelvű KÁR-ász elnevezések mennyire hasonlítanak egymásra ! Következésképpen a KÁR-ász neve egy helyről származik és minden nép onnét vette át. Ez a hely pedig a Kárpát-medence.

KÁR-pát-medence

Az ország, amit a KÁR-pátok vesznek KÖR-be.

KAR-col, KAR-mol (hun) = s-CRA-tch (en) = GëR-vishtje (al) = o-GRE-botina (bos) = š-KRÁ-banec (cz) = KRI-imustus (est) = é-GRA-tignure (fr) = KRA-ssen (ned) = ies-KRā-pēt (lat) = įdRėsKimas (lit) = KRA-tzer (ger) = pRasKe (slo)

KAR-colni lehet KAR-ommal, de KÖR-ömmel is, ha már eléggé megnőtt. A KÖR-öm szóban a felülnézeti kép KÖR-e szerepel, a KAR-om szóban pedig az oldalnézeti kép KÖR-e, a GÖR-bület – tehát a G átváltozhat K-vá és a K is G-vé, a KÖR alak a lényeg.

Érdekes, hogy idegen nyelvek KÖR-öm és KAR-om szavainak (nail/claw, gozhdë, dırnaq, nehet/dráp, negl/klo, nael/küünis, naula/kynsiä, ongle/griffe, nagel/klauw, ungla, paznokieć/pazur, sat) általában semmi köze a KÖR-höz, néhol viszont a KAR-col és KAR-mol szavakban tisztán felfedezhető a K+R, illetve a G+R gyök.

KÁR-tolás (hun) = CAR-ding (en) = KRE-hje (al) = KAR-tning (den) = KRA-asimine (est) = KAR-staus (fin) = CAR-dage (fr) = KAAR-den (ned) = GRE-benanje (cro) = CAR-dadura (cat) = KāR-šana (lat) = KAR-šimas (lit) = KRE-mpel (ger) = KAR-ding (nor, swe) = CAR-datura (it) = CAR-dadura (es)

KÁR, azaz KÖR + TOLÁS = KÁRTOLÁS. Úgyanolyan összetett szó ez is, mint a KÖR-ÖSZT, FEL+HŐ, TEJ+FÖL, LAP+ÁT.

Ha valakinek nem világos, hogy mi köze a KÁR-tolónak a KÖR-höz, az vessen egy pillantást az alábbi modern kártoló gépezetre:

Nagyon szépen látszik a szavak összehasonlításánál, hogy ez az elnevezés is egy helyről származik, mint oly sok más találmányé is – s bizony ez a hely megint csak a Kárpát-medence. Hogy miért olyan biztos ez ? Mert csak magyarul van értelme az elnevezésnek ! KÖR + TOL = KÁRTOL

KÁR-tya (hun) = CAR-d (en) = KAR-të (al) = KAR-t (azer, tur) = t-XAR-tela (bask) = KAR-tica (bos, cro) = KAR-tou (cz) = KOR-t (den, isl, nor, swe) = KAAR-di (est) = KOR-tti (fin) = CAR-te (fr) = KAAR-t (azer, ned) = CÁR-ta (irl) = кәр-тішке (kaz) = кар-та (kir, ru, ua) = KAR-ta (pol) = KAR-te (lat, ger) = KOR-ta (lit) = CAR-ta (it) = KAR-tice (slo) = GAR-diau (wal)

Hogy jár a lap a KÁR-tyában ? Hát KÖR-be, mindig KÖR-be. Innét van a neve, mert ennek van értelme. Tehát attól a néptől származik ez a játék, amelynél a K+R hangok kapcsolata azt jelenti, hogy KÖR.

Ritka, hogy egy ősrégi játéknak ilyen tisztán fennmaradjon a neve ennyi nyelvben. A SAKK is egy igen népszerű találmány, és az elnevezése is megmaradt sok helyütt, de kevésbé épen, mint a kártyáé.

KER-ál, KIR-ály (hun) = KI-ng (en) = KRA-l (azeri) = er-REG-e (bas) = кар-оль (ejtsd: KAR-ol, bel) = цар (ejtsd: CÁR, bul) = KRA-lj (bos) = KRÁ-l (cz) = KO-nge (den) = KU-ningas (est) = RO-i (fr) = KO-ning (ned) = KRA-lj (cro) = (irl) = K-onun-GUR (isl) = RE-i (cat) = REX (ejtsd: REK-sz, latin) = KRÓ-l (pol) = KAR-alis (lat) = KAR-alius (lit) = KÖ-nig (ger) = KO-nge (nor) = RE (it) = кор-оль (ejtsd: KOR-olj, ru) = RE-i (por) = RE-y (es) = KU-ng (swe) = краљ (ser) = kráľ (tót) = KRA-lj (slo) = кор-оль (ukr) = QIR-ol (üzb)

A szó-összehasonlításból jól látszik, hogy a KIR-ály mestersége is igen régi keletű. (4)

A KIR-ály, KOR-ona és KER-eszt szavak szorosan összefüggnek. A magyar királyok KOR-onázási szertartásának része volt, hogy a KIR-ály lovával felléptetett a KOR-onázási dombra, és a négy égtáj felé vágott a KAR-djával. A KER-eszt a KÖR-t négy egyenlő részre osztja, ami a négy égtájat is jelképezi. Néhány nép a KIR-ály-KER-ál megnevezésénél elhagyta a KER-ből a K-t, így lett RE vagy RÉ, illetve ÚR. Ez a Napisten elnevezése is egyben, s tudjuk, hogy a KIR-ályok az isteni hatalom földi helytartói.

KOR-ona (hun) = CRO-wn (en) = KUR-orë (al) = KOR-oa (bask) = кар-она (bel) = кор-она (bul) = KRU-na (bos) = KOR-una (cz) = KRO-ne (den) = KRO-on (est) = KRU-unu (fin) = COUR-onne (fr) = KRO-on (ned) = KRU-na (cro) = ChOR-óin (irl) = KÓR-óna (isl) = COR-ona (cat) = краун (kaz) = COR-ona (latin) = KOR-ona (pol) = KRO-nis (lat) = KAR-ūna (lit) = KRO-ne (ger) = KRO-ne (nor) = COR-ona (it) = кор-она (ru) = COR-oa (por) = COR-ona (es) = CRO-wn (swe) = кру-на (ser) = KOR-una (tót) = KRO-na (slo) = кор-она (ukr) = GOR-on (wal)

korona

Mondhatjuk, hogy a KOR-ona az egyik legnagyobb épségben megmaradt szó Európa-szerte. A KOR-ona felülnézeti képe egy KÖR, s némelyikben még egy KER-eszt is található. A KOR-onát a KIR-ály, régiesen mondva a KER-ál viselte.

KER-eszt (hun) = CRO-ss (en, isl, swe, nor) = KRY-g (al) = GUR-utzatuko (bask) = кры-ж (bel) = кръ-ст (bul) = KR-st (bos) = Kří-ž (cz) = KRY-dse (den) = RI-st (est) = RI-sti (fin) = CRO-ix (fr) = KRU-is (ned) = KRI-ž (cro) = tras (irl) = CRE-uar (cat) = кре-ст (ejtsd: KRE-szt, kaz, ru) = CRO-ce (kor, it) = CRU-cis (latin) = KR-zyż (pol) = KRU-sts (lat) = KRY-žius (lit) = KRE-uz (ger) = KRY-ss (nor) = CRU-sar (por, es)

napkereszt másolata

Francia CROix = KÖR ben az X = magyar KER-eszt, azaz a KÖR OSZT-va. Az angol összevonta a CRO-ss ba a KÖR és az OSZ-t szókat. Az olasz, spanyol, portugál a KER-ály KÖR éből elhagyta a K-t, így lett RE. A KRI-sztus, KER-esztény, stb. szavak is a KÖR-ből erednek a KER-eszten keresztül.

KÉR-eg (hun) = KOR-e (al) = CRU-st, b-ARK (en) = lurrazal (bask) = с-кар-ынка (bel) = кор-а (bul) = KOR-a (bos) = KůR-a (cz) = s-KOR-pe (den) = KOOR-ik (est) = KUOR-i (fin) = CRO-ûte (fr) = κρο-ύστα (ejtsd: KRÚ-sztá, gre) = KOR-st (ned) = s-CRE-amh (irl) = jarðs-KOR-puna (isl) = es-COR-ça (cat) = қыр-тыс (kaz) = CRO-sta (kor) = KOR-ica (cro) = CRU-sta (latin) = s-KOR-upa (pol) = GAR-oza (lat) = KRU-ste (ger) = s-KOR-pe (nor) = CRO-sta (it, por) = кор-ка (ejtsd: KOR-ka, ru) = COR-teza (es) = s-KOR-pa (swe) = кор-а (ser) = kôr-a (tót) = s-KOR-ja (slo) = kabuk (tur) = кір-ка (ejtsd: KIR-ka, ukr) = CRW-st (wal)

kéreg

A KÉR-eg KÖR-be veszi a fát, védelmezi. A Földet is KÉR-eg veszi KÖR-be. Az agyat is.

Látható, hogy mennyi nyelvben megmaradt a K+R gyök, értelme viszont csak magyarul van !

KER-ekded (hun) = RO-undish (en, irl, isl) = кру-глявы (KRU-gljávi, bel) = o-KRU-glast (bos, cro) = o-KRO-uhlý (cz) = RU-nd (den, nor, swe) = RInG-jas (est) = pyöREähKö (fin) = ar-RO-ndi (fr) = RO-ndachtig (ned) = ar-RO-donida (cat) = ok-RąG-ławy (pol) = RU-ndlich (ger) = о-кру-глый (o-KRU-glij, ru,ua) = yuvaRlaKça (tur)

KER-ék (hun) = ti-RE, wheel (en) = rRO-të (al) = tə-KəR (azeri) = GUR-pila (bask) = кола (bel) = колело, гу-ма (bul) = hjul (den) = pyö- (fin) = RO-ue (fr) = τ-ροχ-ός (ejtsd: t-ROK-ósz, gre) = wiel (ned) = kolo (cro) = RO-da (cat) = дөң-гелек (kaz) = RU-ota (kor) = RO-tae (latin) = koło (pol) = RI-tenis (lat) = RA-tas (lit) = RA-d (ger) = RU-ota (it) = колесо (ru) = RU-eda (es) = te-KER-lek (tur) = olwyn (wal) = ca-KRI, apas-KAR-a (sans)

kerék2

Az angol honnét szedhette a WHEEL-t ? Talán a kerék-KÜLLŐ-t keverték össze vele ? A baszk GURpila nem GURult messze a fájától: KER>GER>GUR. A szláv nyelvekben a KOLO is KÜLLŐ lesz – ez tetszett meg a névkölcsönzőnek a kerékben. A francia ROUE (ejtd: RU) is a GUR-ul-ból ered. A görögben szépen megmaradt a ROK (ROK>KOR>KER). A latinban is a GUR-ul, fo-ROG szó maradványait fedezhetjük fel. A macedón т-рка-ла is tartalmazza a KAR-t. A török te-KER-lek szinte hibátlan. Az üzbég g’ildi-RAK, nemkülönben a szanszkrit ca-KRI és apas-KAR-a is rendkívül figyelemreméltó.

KER-eng (hun) = whiRlinG (en) = rRO-tullues (al) = GuaiR-neáil (irl) = GIR-ant (cat) = sū-KUR-inis (lit) = кру-тка (KRU-tka, ru) = GIR-ando (es)

A KER-engő dervis. Ha már nők is részt vehetnek a táncban, akkor azt mondjuk, hogy KER-ingő.

KER-ing (hun) = OR-bit (en) = OR-bitë (al) = KRU-žiti (bos, cro) = KIER-torata (fin)

Ahogy a táncosok keringenek a parketton, úgy KÖR-öznek az égitestek is a világban.

KER-ingés (hun) = CIRC-ulation (en) = qARK-ullim (al) = ziRKulazioa (bask) = циркулация (CIRK-ulacijá, bul) = CIRK-ulacija (bos, cro) = RinGlus (est) = veren-KIER-to (fin) = KRą-żenie (pol) = CIRK-ulācija (lat, lit) = CIRC-olazione (it)

A vér is folyamatosan KÖR-be folyik a testünkben.

KER-eplő (hun) = ClappER (en) = кре-четало (KRE-csetálo, bul) = GR-zechotka (pol) = taRKšķis (lat) = teRKšlė (lit) = трашчотка (tRascsotKa, bel) = тріскачка (tRIszK-acska, ua)

KÖR-KÖR-ös mozgás + KLAP-pogás = KER-EPLŐ.

KER-es (hun) = seaRCh (en) = KëR-kim (al) = aXtaRış (azer) = търсене (t-RC-ene, bul) = REC-herche (fr) = CuaR-daigh (irl) = re-CER-ca (cat) = ri-CER-ca (it)

Ha KER-esünk valamit, akkor KÖR-be nézünk. Ha telefonunk is van, KÖR-be telefonálunk. A szökésben lévő gonosztevőt KÖR-özik, azon a KÖR-nyéken, ahol feltehetőleg bujkál – ha külföldre szökik, kiterjesztik a KÖR-özést.

KER-esmény (hun) = EaR-nings (en) = iRabaziaK (bask) = прыбытак (pRibitaK, bel) = кир-ешелер (KIR-eseler, kir) = zaRobeK (pol)

KER-et (hun) = frame (en) = KOR-nizë (al) = çər-çivə (azer) = рамка (RamKa, bel) = CadRe (fr) = oKviR (cro, slo) = каркас (KÁR-kász, kir) = RamKa (pol, üzb) = KAR-kasas (lit) = COR-nice (it) = maRCo (es) = çER-çeve (tur)

KER-et KÖR-be veszi a képet, akárcsak a KER-ítés a KER-tet.

Néhány nyelven RÁMA KER-et – talán a magyar KARÁM ból ered ? Rámás csizma. A MAR-gó is KER-etezi a lapot.

KER-ítés (hun) = o-GRA-da (bos) = GIR-ðing (isl) = GjER-de (nor) = o-GRA-ja (slo)

KÉR-lel (hun) = p-REK-linjati (bos) = pre-GAR (cat) = depre-cár-e (latin)

KER-t (hun) = GAR-den (en) = гра-дина (GRA-dina, bul) = vRt (bos, cro) = GAiR-dín (irl) = GAR-ðurinn (isl) = o-GRÓ-d (pol) = GAR-ten (ger) = GIAR-dino (it) = träd-GåR-d (swe)

A kis KER-tünket KÖR-be KER-ítjük KER-ítéssel, aztán KÖR-be ültetjük növényekkel.

átváltott G-re, így lett a KER-tből GAR-t a maradvány nyelvekben.

KER-tész (hun) = GAR-dener (en) = гра-динар (GRA-dinar, bul) = GAR-tner (den) = …

KER-tel (hun) = preva-RIC-ate (en) = vy-KRU-covat (cz) = prevari-CAR (cat) = equivo-CAR-e (it)

Aki KER-tel, az nem egyenesen beszél, a mondanivaló lényegét KER-ülve próbál elbeszélni valami mellett.

(meg)KER-ül (hun) = in-GUR-uan (bask) = KIER-tää (fin) = KRE-tati se (cro)

KER-ület (hun) = CIR-cumference (en) = ZIR-kunferentzia (bask) = а-кру-жнасць (bel) = om-KRE-ds (den) = omt-REK (ned) = om-KRE-ts (nor)

Egy alakzat KÖR-vonalának hossza a KER-ület.

KÓR (hun) = ChOR-oba (cz)

A betegség KÖR-be fertőz mindenkit, aki hatótávolságon belülre KER-ül és nem elég ellenálló.

KOR-án (hun) = EAR-ly (en) = ERK-ən (azer) = va-RAK-ult (est) = aGRi (lat) = ERK-en (tur)

KOR-cs (hun) = mon-GRE-l (en) = Kří-ženec (cz) = -te-R (den) = se-KAR-otuinen (fin) = KjøteR (nor) = KRI-ženec (tót)

KOR-csma (hun) = кръ-чма (KRI-csmá, bul) = KRO-eg (ned) = сы-рах-ана (szi-RAK-szana, kaz) = араккана (a-RAK-kana, kir) = KRč-ma (tót)

KOR-csolya (hun) = s-KRI-dsko (swe) = KOR-čule (tót)

A KOR-csolya pályán is KÖR-be-KÖR-be kell haladni.

KOR-dé (hun) = CAR-t (en) = QER-re (al) = KäR-u (est) = KäR-ry (fin) = ChAR-iot (fr) = KAR (ned) = CAR-t (irl) = CAR-ro (cat) = CAR-rus (latin) = CAR-rello (it) = CAR-inho (por)

kordé

A KOR-dé-nál a nagy KER-ék a legszembetűnőbb. Sok nyelv KOR-dé szavában szépen megőrződött a KER-ek KER-ék. Érdekes, hogy az angol a KÖR-t SZ-szel ejti: SZIR-köl=CIR-cle, a KOR-dét viszont már K-val: KÁR-t=CAR-t.

A KOR-dé-nál eggyel nagyobb KER-ekes jármű a

sze-KÉR (hun) = ChAR-iot (en) = KAR-roca (al) = GUR-dia (bask) = колесница (bul) = vůz (cz) = vogn (den) = sõjavan-KER (est) = vaunuissaan (fin) = ChAR-iot (fr) = KAR-uce (cro) = CAR-ruatge (cat) = күйме (kaz) = CAR-rus (latin) = rydwan (pol) = wagen (ger) = CAR-ruaje (es)

szekér2

A vasszekerek megjelenésével a gyeplőt felváltotta a

KOR-mány (hun) = steering (en) = sükan CAR-xı (azeri) = руль (bel) = кор-милно (bul) = volant (cz) = ohjauspy-örä (fin) = volant (fr) = stu-ur (ned) = roth stiúrtha (irl) = stýri (izl) = KIER-ownica (pol) = stūre (lat) = vairas (lit) = len-KRA-d (ger) = volante (it) = руль (ru) = di-REK-siyon (tur) = кер-мо (ejtsd: KER-mo, ukr)

kormány

A KOR-mány alapképe is a KÖR, mivel ez is KER-ek. A szó mondanivalóját, azaz a KER-ekséget már nem sok nyelv őrizte meg.

KOR-hol (hun) = уп-рек-вам (up-REK-vam, bul) = obju-RG-ate (den, nor) = u-KOR-iti (cro) = in-CRE-par (cat, es) = поп-рек-ать (pop-REK-at, ru) = докоряти (do-KOR-játi, ua)

KOR-lát (hun) = o-GRA-da (bos, cro) = tu-RėK-lai (lit) = REK-kverk (nor) = RinG-hiera (it) = RäcK-e (swe) = o-GRA-ja (slo) = KOR-kuluk (tur)

KOR-mány (1) (hun) = KIER-ownica (pol) = di-REK-siyon (tur) = кермо (KER-mo, ua)

KOR-mány (2) (hun) = RIK-isstjórn (isl) = REG-jeringen (nor)

KOR-mányos (hun) = кор-мчия (KOR-mcsijá, bul) = KOR-milar (bos, cro) = KOR-midelník (cz) = steRniK (pol) = кор-мчий (ru) = KR-mar (slo) = кер-манич (ua)

KOR-morán (hun) = QAR-abatdaq (azer) = кор-моран (KOR-morán, bul)

KÓR-ó (hun) = KOR-ov (al, cro) = u-KRU-dt (den) = rik-KAR-uoho (fin) = on-KRU-id (ned) = ill-GRE-si (isl) = un-KRA-ut (ger) = сорняк (szoRijáK, ru) = o-GRä-s (swe)

KOR-og (hun) = рык-аць (RIK-ác, bel) = v--ení (cz) = KnuRRen (den) = GRO-ndement (fr) = GRO-mmen (ned) = GRU-nyir (cat) = гро-улинг (GRO-uling, kaz) = KnuRrend (ger)

KOR-ong (hun) = dis-KUR (isl)

KOR-pa (hun) = KRU-nde (al) = т-риц-и (t-RIC-i, bul) = CRU-sca (kor, it)

KOR-só (hun) = jug, pitch-ER (en) = b-ROK-ë (al) = küpə, ib-RIK (azer) =pe-GAR-ra (bask) = гар-лач (ejtsd: GAR-lacs, bel) = гар-афа (ejtsd: GAR-afa, bul) = džbán (cz) = KRU-kke (den) = CRU-che, b-ROC (fr) = KRU-ik (ned) = KRI-gla (cro) = = кумура (KumuRa, kaz, kir) = QUAR-taredda, b-ROC-ca (kor) = hydria, amphoram (latin) = dzban (pol) = KRū-ka (lat) = KRU-g (ger) = KRU-kke (nor) = b-ROC-ca (it)

korsó

Mi köze a KOR-sónak a KÖR-höz ? Ha felülről nézzük, több KÖR-t is észrevehetünk benne. Agyagból készül oly módon, hogy a KOR-ong forog KÖR-be KÖR-be, s a fazekas – akinek a másik neve KER-ámikus – szépen elkészíti a KOR-sót.

Az angol JUG a magyar BÖG-re szóból keletkezett: BÖG>MUG>JUG – erre az alábbiakban teljes fény derül. Az albán b-ROK-ë tökéletesen megőrizte a KÖR>KOR formát. Az azeri küpə jelöli a KOR-sót, de az átvételnél összekeverték a KUPÁ-val, ami nem korsó – az ib-RIK szavukban megmaradt a magyar KÖR. A baszk pe-GAR-ra is megőrzött valamit a KOR-sóból: KOR>GOR>GAR. A belorusz: гар-лач (ejtsd: GAR-lacs), a bolgár гар-афа (ejtsd: GAR-afa), … szintén őrzi a magyar KOR-só-ból a KÖR-t: KOR>GAR>гар.

KOR-ty (hun) = QUR-tum (azer) = GUR-kšnoti (lit) = sl-URK (nor)

KÖR (hun) = CIR-cle (en) = кру-глы (ejtsd: KRU-gli, bel) = CIR-cel (den) = SIR-kel (nor) = кръг (bul) = KRU-g (bos) = KO-lo (cz) = RO-nd (fr) = RO-ndje (nl) = o-KO (cro) = KRI-ng (isl) = CIR-cum (ejtsd: KIR-kum, latin) = o-KRA-gły (pol) = KRE-is (ger) = CER-chio ( it) = кру-г (rus) = CIR-culo (por) = KRO-g (slo) = yuvaRlaK (tur) = pari-KAR-sana (sanskrit)

kör

Hogyan változott némely nyelvben a K>C-re ? Latin közvetítéssel. A rómaiak úgy írták át a magyar KÖR-t, hogy CIR-cum. A latinban viszont a C-t K-nak ejtették(1), tehát így hangzott: KIRkum. Néhány nép elvesztette a KÖR-ből a K-t, mások pedig az R-t – de ha megnézzük a további szó-összehasonlításokat, bebizonyosodik, hogy ők is a KÖR-ből indultak ki.

KÖR-ív (hun) = aRC (en) = a-RKu (bask)

KÖR-menet (hun) = p-ROC-ession (en) = povo-RKA(bos) = RonGkäik (est)

KÖR-mozgás (hun) = CIR-cular motion (en) = KRU-žnim pokretima (al) = KRU-žnim pokretima (bos) = KRU-hový pohyb (cz) = KRE-isbewegung (ger) = CIR-kelrörelse (swe)

KÖR-möl (hun) = šKR-abalo (bos, cro) = KRI-tiseldaja (est) = es-CRI-torzuelo (cat, es) = s-KRI-bents (lat)

KÖR-mönfont (hun) = šeRetsKi (bos)

KÖR-nyék (hun) = o-KRU-ženje (bos) = ор-та (OR-ta, kaz) = ap-KāR-tne (lat) = окружение (o-KRU-zsenje, ru)

KÖR-nyez (hun) = CIR-cumdant (cat, es) = қор-шаған (KOR-sagan, kaz) = кур-чап (KUR-csán, kir) = ap-KāR-tējo (lat) = о-кру-жающих (o-KRU-zsejsih, ru)

KÖR-öz (hun) = KRU-g (bos) = KRU-žnice (cz) = CER-cle (cat) = KRąG (pol) = KRoG (slo)

KÖR-ül (hun) = ap-KāR-t (lat) = во-круг (vá-KRUG, ru)

KÖR-ülmény (hun) = CIR-cumstàncies (cat) = кыр-даал (KIR-dál, kir) = ap-stāk-ļi (lat) = CIR-cunstancias (es)

KÖR-te (hun) = pe-AR (en) = KRU-ška (bos, cro) = h-RU-š-K-a (cz) = GRU-szka (pol) = гру-ша (GRU-sá, ru)

KÖR-ző (hun) = CyRK-iel (pol) = GRE-ifzirkel (ger)

KUR-ta (hun) = sh-KUR-tër (al) = кар-откія (KAR-otkijá, bel) = кра-тко (KRA-tko, bul) = KRá-tký (cz) = KOR-t (den) = KR-ótki (pol) = KUR-z (ger) = кор-откие (KOR-otkije, ru) = COR-to (es)

KUR-va (hun) = KUR-vë (al) = ку-чка (KU-cská, bul) = сука (szu-, ru)

KUR-afi (hun) = skide-RIK (den) = s-KUR-wysyn (pol)

KÜR-t (hun) = ROG (bos) = COR-neta (cat, es) = гор-н (GOR-n, ru)

KÜR-tő (hun) = s-KOR-sten (den) = KOR-sten (est) = s-KUR-stenis (lat) = s-KOR-stein (nor)

(1) Varga Csaba: A magyar nyelv lassú változásáról, Megjelent a Demokrata 51-52. számában, 2010. december 22-én

(2) Varga Csaba : A nyelvek anyját tudtam én

(3) www.tavak.hu

(4) Grandpierre Atilla: Királyi mágusok ősnépe: A Magyar

9 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Nagyon alapos gyűjtés, de első KÖRben 🙂 annyit szeretnék javítani, hogy pl. a korcsolyának semmi köze a körhöz. Magának az eszköznek az alakja is egyenes, az angol SKATE és társai egy gólyaláb vagy cölöp jelentésű szóra vezethetők vissza (a sí ugyanígy levágott fadarabot jelentett, magyarán lécet), és az eredendően tárgyak szállítására használt “korcsolya” útja sem köröző mozgáson alapult. Másik magyar neve: IRONGA. A KOR-csolya gyöke szerintem (és Czuczorék szerint is) inkább a KAR-mol, KAR-col, HOR-zsol szavak csoportjába tartozik. Az eredeti (régebbi, nem közlekedési eszköz értelmű) jelentése és alkalmazása egyébként az indoeurópai szóhoz hasonlóan kettő darab nagyobb falécre vezethető vissza, amiken a hordókat, ládákat csúsztatták vagy gurították.

    • Sipos László-nak a “korcsolya” szóhoz fűzött magyarázatával egyetértek. “…kettő darab nagyobb falécre vezethető vissza, amiken a hordókat, ládákat csúsztatták…” – erre utal logikusan a
      “bor-korcsolya” kifejezés is.

    • Megírtam, de még utána gondoltam a “bor-korcsolya” szó mellett szokták mondani, hogy “no, legurítok” még egy pohárkával. Ez is a a hordók csúsztatása, illetve gurítására vezet vissza. GÖR-dít, GUR-ít, GUR-gulázik, GAR-galizál – a KER-ek GÉG-én KER-esztűl, ami után nem csoda, ha jó kedvében az ember KOR-nyikál.

    • Abban igaza van Lászlónak, hogy a a KORcsolya a KARcol, HORzsol fogalmi körhöz tartozó, de mivel egyetlen gyök sem képvisel csak egyetlen jelentést, így a KORcsolya szónak van köze a KÖRhöz is. Használati következményként már szóba jön a KÖR. Még az IRONGA szóban is jelen van a KÖRértelem a RON gyökkel: koRONg, keRENg.

      A K.R – R.K gyökkel: KöR – RoK, az időKÖR, életKOR, a KORhadás is leírható. Ez utóbbi színre is érthető, sötétre változás. amelyet a KORom szóban képvisel.
      A KÁR gyök feketét is jelentett, de a RIK gyök RIKító színt is, amilyen színekben a RIKek, azaz gazdagok jártak. A RIKek közül választottak KIRályt.
      A sort lehetne folytatni.

  2. ÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓriási köszönet, még akkor is ha az említett szerzőknek a legtöbb könyve megvan.

  3. nem tudom, hozzáad-e valamit az én k-r gyök értelmezésem, amely valamivel egyszerűbb, ugyanakkor talán átfogóbb az itt leírtaknál.
    Ha a magánhangzóinkat felírjuk a felharmónikus skálának megfelően rendezve, ezt kapjuk: u-o-a-á-e-é-i illetve u-o-ö-ü-i attól függően hogy az o és i hang között nyitottan vagy zártan artikulálunk. Ezeket egy teljes körbe rendezve az “u-o-a-á-e-é-i-ü-ö-o-u” önmagába visszatérő magánhangzó-kört kapjuk. Erre a körre vizsgáljuk meg, milyen szavakat alkothatunk a k-r körítéssel, nem elfeledve, hogy a “k” hangunk a keménység, a kő, a kiindulás, a közép, a koppanás indító hangja, míg az “r” a rezgés (folyamatos koppanás, újraindulás) kedzőhangja.
    KUR-KÚR-KOR-KÓR-KAR-KÁR-KER-KÉR-KIR-KÍR-KÜR-KŰR-KÖR-KŐR
    Véleményem szerint ezek a szavak a tóruszként ismert objektum leíró “vektorai”, tehát az univerzumot annak minden szintjén alkotó energiarámlás útját kifejező szavakról van szó – az atomokon át a galaxisokon keresztül minden fizikai formát, azaz a mágneses tér erővonalainak rendezettségét mutatják. Ezt kifejteném azon szavakon keresztül, melyeket magyarul ma is értelmezni tudok. Az univerzum szót a szokásosnál sokkal tágabb, ha úgy tetszik univerzális értelemben szeretném használni, és értek alatta minden olyan élő és élettelen fogalmat, amit ismerünk (atom, galaxis, baktérium, szúnyog, macska, ember, faj, tehát minden létező, aminek körülhatárolható, tehát meghatározható a létezése)
    KUR – ? (talán a kurta szó kapcsolható hozzá)
    KÚR – az anyag az anyaggal a lehető legszorosabban találkozik, összeér, az univerzum önmagába fordul
    KOR – az alaprezgést, tehát az időt kifejező szavunk, a mindenhez szükséges referencia
    KÓR – időben egészségtelenül elhúzódó
    KAR – a univerzum középpontjából kifelé haladó, hajló vektor, erővonal
    KÁR – az univerzum határain kívűlre nyúló – azaz egy másik univerzumba behatoló vektor, erővonal
    KER – az univerzum határán haladó, tehát kerülő erővonal
    KÉR – visszahajló, az univerzum belseje felé haladó erővonal
    KIR – ? (a király szó talán ehhez kapcsolodik)
    KÍR – ?
    KÜR – szűk spirálban kifelé (vagy befelé) haladó (kürt, kürtő) vektro, erővonal
    KŰR – ?
    KÖR – állandó, önmagába visszatérően zárodó erővonal
    KŐR – ?

    A “KIR” szó ebben a rendszerben a legmagasabb energiájú vektort (erővonalat) jelenti, ami a belső és a külső kör határán van, azokat választja el – ezen logika alapján persze a KOR is ilyen elválasztó erővonal, csak az alsó szinten. Felettébb érdekes, hogy bár a mai magyar nyelvben nem létezik önmagában, a KIR egy ősi bibliai szó, jelentése “fal”, “az erő fala”, “város”. FAL pedig a (-)VAL VÁL(ik) szavakkal van közvetlen kapcsolatban az F-V hangokon keresztül (zöngétlen-zöngés változata ugyanannak a hangnak) tehát inaktív és aktív változatai ugyanannak a fogalomnak (lásd még például “itt – ide” T-D kapcsolat)

  4. sok a csu’sztata’s,az ero”ltetett pa’rhuzam. Legjobb a korte! minden gyumolcs inka’bb kor alaku,mint a korte alaku’ pear(ang) a kereszt (ami 4 fele’ osztja a kort) az egy vicc!Korma’ny(hun)=steering(eng)!? Ez a sok szaarvashiba hiteltelenne’ teszi az ege’sz iroma’nyt.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ