Magyar szógyökök idegen nyelvekben 2. rész: SZ+K és SZ+G

Magyar szógyökök idegen nyelvekben 2. rész: SZ+K és SZ+G

3529
0
MEGOSZTÁS

Vértes Olivér: Magyar szógyökök idegen nyelvekben 2. rész: SZ+K és SZ+G

SZ, S = el-VÁL-ás

Induljunk ki abból az állításból, hogy az SZ és az S hangok jelentése az el-VÁL-ás. Egyelőre ne kételkedjünk ebben, erre ráérünk akkor is, ha a leírtak nem győznek meg minket a kijelentés helyességéről.

Egyes magyar szavakat összehasonlítunk idegenbeli megfelelőikkel, s eközben rendkívül érdekes összefüggésekre fogunk bukkanni.

Aki olvasta az első részt, tudja már, hogy:

– A magyar nyelvet úgy alkották meg eleink egykoron, hogy minden hanghoz hozzárendeltek egy-egy tulajdonságot, ezért szavaink a hangok által jelölt tulajdonság-összetételek. A mássalhangzók adják az alapvető jelentést, s a magánhangzók árnyalják a képet.

–  A (jelen dolgozatban vizsgált) idegen nyelvek szókincsének tetemes része a magyarból származik.

KEZ-djük !

SZAK-ít (hun) = tear (en) = repiä (fin) = scheur (ned) = ка-газ (ejtsd: ka-GAZ, kir) = SA-plēst (lat) = -ara (lit) = S-trappare (it) = r-ASG-ar (es) = GÖZ-yaşı (tur)

El-SZAK-ítani egy papírt, ruhát; le-SZAK-ítani egy virágot, ágat; be-SZAK-ítani a koponyát; fel-SZAK-ítani egy sebet; ki-SZAK-ítani valakit a helyéről; át-SZAK-ítani a gátat; meg-SZAK-ítani egy áramkört; bele-SZAK-ítani a csavart a menetbe. Mindegyik irányú SZAK-ításnál el-VÁL-ik az egyik rész a másiktól.

Az angol el-tear-i, azaz el-tör-i a papírt. A finn repiä-szti, azaz repe-szti. A holland scheur is talán a repedés szó maradványa. A kirgiz ка-газ (ka-GAZ) és a spanyol r-ASG-ar hasonlít legjobban az eredeti SZAK-ad-ra. A lett SA-plēst és a litván -ara legalább az SZ-t megőrizte.

Nagyon érdekes, hogy az angol tear egyszerre jelent szak-adást és könny-et is, akárcsak a török GÖZ-yaşı vagy a litván -ara. A könnycseppek is elszakadnak, s úgy hullanak alá, de az esőre is mondjuk, ha nagyon rázendít, hogy SZAK-ad.

A SZAK fordítva KASZ:

KASZ-a (hun) = SCY-the (en) = KOS-ë (al) = SEG-a (bask) = кас-а (ejtsd: KASZ-a, bel) = кос-а (ejtsd: KOSZ-a, bul, ru, ua) = KOS-a (bos, cro, cz, pol, slo) = vikat (est) = IZK-apts (lat) = dal-GIS (lit)

A KASZ-álásnál is SZAK-adás történik.

Szintén el-VÁL-asztáshoz használt szerszám a

SZEK-erce (hun) = AX (AKSZ, en) = ai-ZK-ora (bask) = сяк-ерка (ejtsd: SZjÁK-erka, bel) = SjEK-ira (bos) = SEK-yrka (cz) = ø-KSE (den) = K-irv-ES (est) = ASC-ia (ejtsd: ASZK-ia, latin) = SIEK-ierka (pol) = cirvis (lat) = kirvis (lit) = øKS (nor) = ASC-ia (it) = SEK-iro (slo) = сок-иру (ejtsd: SZOK-iru, ua)

A SZEK-ercével lehet aprítani, SZAK-aszolni, mondjuk egy ágat.

A kasza és a szekerce igen ősi szerszámok, és az összehasonlításból kitűnően kiviláglik, hogy bizony magyar az elnevezésük. Miért biztos ez ? Mert csak magyarul van értelme a SZAK-SZEK szógyöknek, ami SZAK-adást, el-VÁL-ást jelent.

SZAG-gat (hun)

A SZAG-gatásra, mint a SZAK-ításra is igaz az el-VÁL-ás.

SZAK (hun) = vocational (en) = StruK-ovno (cro) = кес-ип (ejtsd: KESZ-ip, kir) = yr-KES (nor) = KAS-b (üzb)

A SZAK és SZAK-ma szavak nem sok maradvány nyelvben lelhetők fel, pedig az alapfogalom ez esetben is az el-VÁL-ás, ahogy egyik mesterség vagy irányzat elkülönül a másiktól.

SZAK-asz (hun) = SEC-tion (en) = SEK-sion (al) = CAS-t (cz) = ja-KSO (fin) = SEC-tie (ned) = SEC-ció (cat) = pr-ZEK-roju (pol) = SKY-rius (lit) = SEK-sjon (nor) = SEZ-ione (it)

SZEK-tor és SZEG-mens: az alapvető értelme mindkettőnek az, mint a SZAK-asznak, azaz az egésztől való el-VÁL-ás.

Egy egyenesen két pont meghatároz egy SZAK-aszt, ami így elkülönül, el-VÁL-ik a többi résztől.

SZAG (hun) = SC-ent, S-mell (en) = miri-S (bos, cro) = S-ma-KAS (lat) = K-vap-A(lit) = за-пах (ejtsd: ZA-pah, ru, ukr)

A SZAG is el-SZAK-ad, el-VÁL-ik a szagot kibocsátó anyagtól. Nem sok nyelv őrizte meg az alapszót.

Érdekes módon teljesen más a helyzet egy másik kifejezéssel:

GESZ-tenye (hun) = ChES-tnut (en, irl) = GAZ-taina (bask) = кес-тен (bul) = KES-ten (bos, cro, ser) = KAš-tan (cz) = KAS-tanje (den, ned, nor) = KAS-tan (est) = KAS-tanja (fin) = C-hâtai-G-ne (fr) = CAS-tanya (cat) = каш-тан (ejtsd: KAS-tan, kir) = CAS-taneis (latin) = KASZ-tan (pol) = KAS-tanis (lat) = KAš-tonas (lit) = KAS-tanie (ger) = CAS-tagno (it) = CAS-taña (es) = GAš-tan (tót) = KOS-tanj (slo) = KES-tane (tur) = KAS-htan (üzb) = CAS-tan (wal)

El-VÁL-ik ? Valami rejtélyes oknál fogva a GESZ-tenye szót nem háborgatták az utód nyelvek – lehet, hogy megvédték a tüskéi ?

Ennél a szónál – mint oly sok másiknál is – kitűnően látszik, hogy egy helyről terjedt el, ami megint csak nem más, mint a Kárpát-medence. Miért olyan biztos ez ? Mert csak magyarul van értelme az SZ+G és SZ+K betűkapcsolatnak ! Lehetséges, hogy régebben KESZ-tenyének mondtuk, de ez a lényegen nem változtat. Ahogy a SZEG-fű is lehetne SZEK-fű. A SZÉK-fű másik neve a kamilla.

A hitetlenkedők ellenvéleménye rögtön az szokott lenni, hogy hol voltunk mi akkor, amikor mondjuk a latinok már használták a CAS-taneis szót ? Hogy ők hol voltak, nem tudom, de az biztos, hogy a mi őseink, a magyarok már a GESZ-tenye szó megalkotásakor itt éltek ezen a helyen. Ezt ékesen bizonyítja a szavak összehasonlítása.

A következő szó a (szerencsés esetben) kevésbé szúrós felületű, de szintén az el-VÁL-ást jelölő

SEGG (hun) = ASS (en) = per-SE (est, fin) f-ESS-es (fr) = nat-GES (cat) = бө-ксе (ejtsd: be-KSZE, kaz) = GES-äß (ger) = nal-GAS (es) = SKI-nkor (swe)

A SEGG olyannyira el-VÁL-ást jelent, hogy másik szavunk is van rá: VAL-ag. Az angol elhagyta a G-t: SEGG>GESZ>(G)ESS(Z)>ASS. Az észt és a finn segg szóról lemaradt a G és kapott egy per előtagot – ha felcseréljük a betűket, majdnem kijön a rep-esz és a ter-pesz is, amiben szintén elválást jelent az SZ. A katalán, német és spanyol fordítva használta a SEGG-et > GES, GAS. A kazah és svéd nyelvben a G-ből K lett, de így is felfedezhető az ősi gyök.

SZEGY, SZÜGY (hun) = bri-SKE-t (en) = gjo-KSI (al) = bů-čEK (cz) = spidsbryst (den) = borst-StUK (ned) = K-rū-šu (lat)

SEGG-SZEGY-GESZ-KESZ = el-VÁL-ás ! Az angolban a G-ből K lett: SEG>SEK>SKE.

A SÁG, SÉG, SZÁG, SZEG képzők (amik valójában önálló szavak) is a valamitől való elkülönülést, el-VÁL-ást jelentik egy-egy (összetett) szóban: or-SZÁG, hely-SÉG, helyi-SÉG, sík-SÁG, domb-SÁG, hegy-SÉG, egy-SÉG, két-SÉG, kettő-SÉG, három-SÁG, mester-SÉG, ura-SÁG, nép-SÉG, ünnep-SÉG, közön-SÉG, világos-SÁG, sötét-SÉG, ellen-SÉG, barát-SÁG, őr-SÉG, bő-SÉG, szűk-SÉG (a szük-ség helyesen), parszt-SÁG, pap-SÁG, ura-SÁG, egész-SÉG, beteg-SÉG, szegény-SÉG, gazdag-SÁG, jó-SÁG, igaz-SÁG, hazug-SÁG, sat.

SZÁK (hun) = сак (ejtsd: SZÁK, bul) = сачок (ejtsd: SZÁcsoK, ru)

A SZÁK arra való, hogy elkülönítsük benne a kifogott halakat, azaz el-VÁL-asszuk.

A SZÁK-tól jelentésben és formában csak egy árnyalatnyit különbözik a

ZSÁK (hun) = SACK (en) = KIS-ə (azer) = ZAK-ua (bask) = d-žAK (bos, cro) = -če-K (cz) = SæK (den) = SäK-ki (fin) = SAC (fr) = ZAK (ned) = KES-cher (ger)

KAS (kas, méhkas, mellkas) = ChESt (en) = gjo-KS (al) = кош-ер (KOS-er, bul) = KOš-nica (bos) = r-USC (cat) = SKrynia (lit)

KOS-ár (hun) = ba-SK-et (en) = sa-SKI (bask) = кош-ык (KOS-ik, bel) = кош-ница (KOS-nyica, bul) =KOš (bos) = KOš-ík (cz) = KO-ri (fin) = CIS-eán (fr) = CIS-tella (cat) = кәрзеңке (kaz) = корзина (KOrZinyá, kir) = KOSZ-yk (pol) = GrOZS (lat) = Krepšys (lit) = CES-tino (it) = CES-ta (es) = KOš-ara (slo) = ba-SGE-d (wal)

A KAS és a KOS-ár is illik a sorba: SZÁK-ZSÁK-KAS-KOS-ár. Mindegyikbe elkülönítünk valamit, el-VÁL-asztunk.

KAZ-al (hun) = StAcK (en) = StAK (den) = KAudZe (lat)

A kazal egyik neve magyarul ASZTAG – ebből az angol StAcK. A másik neve BOG-lya – BOG-ár, BÖG-re, BAG-oly, sat. szavakban szereplő B+G gyökkel kifejezve. Angolul a kazal másik neve RIcK, ami a magyar RAK szóból származik.

SZIK-levél (hun) = SIrK-kalehtien (fin) = S-up-KE (cro) = li-śCI-enie (pol) = SēK-las  (lat) = SKI-lčialapių (lit)

Amikor a magból SZÁR-ba SZÖK-ken a növény, két kis SZIK-levél VÁL-ik el egymástól.

SZIK-ra (hun) = S-par-(en, irl) = Sh-ndija (al) = ISK-ra (bos, cro, pol) = j-ISK-ra (cz) = ұшқ-ын (ejtsd: USK-in, kaz) = SCI-ntillam (latin) = dzir-KStE-le (lat) = kibir--tis (lit) = SCI-ntilla (it) = иск-ра (ejtsd: ISZK-ra, ru) = ChIS-pa (es) = GnIS-ta (swe)

A SZIK-ra is el-VÁL-ik az addig egységes anyagtól. Szinte úgyanaz a kép jelenik meg egy másfajta el-VÁL-ásnál, csak máshogy távoznak a SZÖK-evény részecskék:

GŐZ (hun) = va-por (en) = ba-por-ezko (bask) = пар-а (ejtsd: pár-a, bul) = par-a (bos, cro) = par-ní (cz) = va-peur (fr) = par-owy (pol) = G-ar-AS (lit) = va-por-e (it)

Páran PÁR-ának mondják a GŐZ-t. A P+R hangok által képzett szógyök jelentése: parányi részek. POR, PER-met, s-PRI-ccel, PER-c, POR-c, PAR-ázs, PAR-ny, sat.

A forrásban lévő víz GŐZ-ölög, azaz a folyékony halmazállapotú vízmolekulák át-VÁL-toznak légneművé és ki-VÁL-nak, eltávoznak a levegőbe.

GÁZ (hun) = GAS (en, bask, bos, den, cro, ger, nor, it) = GAZ (al, fr) = QAZ (azer) = газ (ejtsd: GÁZ, bul, kaz, ru, ua) = GAAS (est) = KAAS-u (fin) = GāZ-e (lat)

Ha nincs kordában tartva, akkor SZÖK-ik a GÁZ.

Több nép is úgy ejti a GÁZ-t, hogy GÁSZ, ami visszafelé olvasva lényegében megegyezik SZAG-gal:

SZAG (hun) = SC-ent, S-mell (en) = miri-S (bos, cro) = S-ma-KAS (lat) = K-vap-A(lit) = за-пах (ejtsd: ZA-pah, ru, ukr)

A SZAG is el-SZAK-ad, el-VÁL-ik a szagot kibocsátó anyagtól. Nem sok nyelv őrizte meg az alapszót, nem úgy, mint a GÁZ esetében.

Megint csak egy másfajta el-VÁL-ás: SZAG > SZÖG > SZÖK

SZÖK-és (hun) = ESC-ape (en) = қаш-у (ejtsd: KAS-u, kaz) = uci-ECZK-a (pol) = iZGt (lat) = ištrūkti (lit) = KAç-ış (tur) = qoc-hish (üzb)

A SZÖK-ésben lévő rab, ha ügyes, elillan, mint a kámfor.

SZÖK-ken (hun) = KërCim (al) = SKO-k (bos, cz, cro, pol) = SAUT (fr) = StÖK-k (isl) = сек-іру (ejtsd: SZEK-iru, kaz, kir) = šuolis (lit) = SpranGet (nor) = SA-lto (it) = pre-SKOk (slo) = SIç-rama (tur)

Az ŐZ SZÖK-ken, SZÖK-ell, s a SZÖcsKE is SZÖK-ken, SZÖK-décsel. Aki már próbált elkapni SZÖcsK-ét, tudja, hogy nem olyan egyszerű az, mert folyton meg-SZÖK-ik a kis rovar, odébb SZÖK-ken.

SZÖcsKe (hun) = grasshopper (en) = karkalec (al) = çəyirtkə (azer) = txitxarra (bask) = ска-калец (ejtsd: SZKA-kalec, bul) = SKA-kavac (bos, cro) = heinä-SIrK-ka (fin) = lla-GOS-ta (cat) = шег-іртке (ejtsd: SEG-irtke, kaz) = žio-GAS (lit) = куз-нечик (KUZ-nyecsik, ru) = SA-ltamontes (es) = çEK-irge (tur) = ChIG-irtka (üzb)

A SZÖcsKe szótól csak egy magánhangzóban különbözik a

SZEcsKa (hun) = chaff (en) = KAS-htë (al) = pljeva (bos, cro) = KES-i (est) = palla (cat) = қауызын (kaz) = plewy (pol) = pelavas (lat) = pula (it) = высевки (ejtsd: vi-SZEvKi, ru)

Miben hasonlítanak ? Az aprításnál a szecska úgy ugrál, mint a szöcske. Ezért az egyezőség. Magyarul ez teljesen világos, de az idegen nyelvek már nem értik az összefüggést, viszont imitt-amott felfedezhető még az eredeti SZ+K szógyök.

Néhány nép úgyanazt a szót használja a szecskára és a pelyvára is, pedig ez két különböző dolog: pelyva – pljeva – plewy – pelavas – pula

SZIK-la (hun) = ro-CK (en) = Sh-mb (al) = STI-jena (cro) = SKA-ła (pol) = KlintS (lat) = ro-KAS (lit) = SKA-la (slo)

A SZIK-lák jellemzője sok esetben, hogy magányosan állnak, ki-VÁL-nak a tájból.

SZIG-et (hun) = IS-land (en) = IS-hull (al) = SA-ar (est) = IS-ola (it)

Ki ne szeretne a világ ilyen kis eldugott SZEG-let-én eltölteni egy kellemes hétvégét ?

SZIG-et is nagyon szemléletes példája az el-VÁL-ás-nak, elkülönülésnek. Akárcsak a

KAS-tély (hun) = CAS-tle (en) = CAS-a (cat) = VIL-la (ger)

El-SZAK-adás (elkülönülés) és el-VÁL-ás: KAS-tély és VIL-la.

SZEG-ély határolja, lezárja, el-VÁL-asztja az anyagot, a területet, miegymást a többi dologtól. Kazah nyelven a határ (border) jelentése: шек-ара (ejtsd: SEK-ara). SZEG>SEG>SEK + KARA, azaz KÖR-be – tehát KÖR-be SZEG-élyez = HATÁR.

ZEG-ZUG-os (hun) = ZIGZAG-ged (en) = SIGi-SAGa (bask) = SIKSAK (fin)

SZÉGY-en (hun) = SCA-ndal, S-hame (en) = SKA-m (den) = SKÖ-mm (swe) = S-ramota (slo)

Magára marad a szomorúságával – mint egy kő-SZIK-la – az is, aki SZÉGY-enben van. A folyamatosan fennálló SZÉGY-en érzet el-SZIG-etelődéshez vezethet.

SZIG-etel (hun) = InSulate, ShACK-le (en) = IZ-olovati (bos) = оқш-аулау (kaz) = IZ-olować (pol)

SZIG-or (hun) = rIG-or (en) = StrOG (bos) = ran-GUS (est) = cтро-гос-ть (sztro-GOSZ-ty, kaz)

A SZIG-or sokszor együtt jár a meg-SZÉGY-enítéssel és a SZ-omorúsággal (SKU-mjš, lat ; грус-тный, ru).

A folyamatos rossz kedv oka lehet valamilyen fajta

SZEG-ény-SÉG (hun) = poverty, nec-CES-ity (en) = SlIKts (lat) = SKU-rdas (lit) = yo-KSU-lluk (tur) = QAS-hshoqlik (üzb)

Elkülönülést, ki-VÁL-ást nem csak a SZEG-ény-SÉG okozhat, hanem a GAZ-dag-SÁG is:

GAZ-dag-SÁG (hun) = rich-ES (en) = SəR-vət (azer) = rik-KUS (est) = ri-QUES-a (cat) = bo-GAC-twa (pol) = turtin-GAS (lit) = богатство (ru) = ri-QUEZ-a (es)

SZOK-nya (hun) = SKI-rt (en) = SUK-nja (bos, cro) = SUK-ně (cz) = SKø-rt (den) = G-ona (bask) = SUK-nja (bos, cro) = SUK-ně (cz) = S-eeli-K (est) = hame (fin) = rok (ned) = SCI-orta (irl) = Svārki (lat) = Sijonas (lit) = SK-jørt (nor) = G-onna (it) = K-jol (swe) = SGE-rt (wal)

ESK-üvő (hun) = SAC-rament, wedding (en) = EZK-ontza (bask) = Svatební (cz) = CAS-ament (cat) = KāZ-as (lat)

Van egy gyönyörű magyar menyasszonykísérő dal, a “Most válik ki szép lány” kezdetű. VÁL-ik, tehát el-SZAK-ad a családjától, hogy új otthonba költözzön a férjével és ők is családot alapítsanak.

ESK-ü (hun) = ZAK-letva (bos, cro) = příSAha (cz) = VAL-a (fin) = SER-ment (fr) = przy-SIEG-a (pol) = prie-SAIK-a (lit) = при-сяг-а (ejtsd: pri-SZjÁG-á, ru) = pri-SEG-a (slo) = қас-ам (ejtsd: KÁSZ-ám, tad) = QAS-am (üzb)

AZ ESK-ü és az ESK-üvő is egy fogadalom, azaz VÁL-lalás, valaminek a meg-VAL-lása. Az ember meg kell, hogy VÁL-tozzon, hogy hű lehessen ESK-üjéhez, vagyis SZAK-ítania kell sok mindennel addigi életéből.

A finn eskü = VAL-a megőrizte a VÁL-tozást; a bosnyák és horvát ZAK-letva pedig a SZAK-ítást. A lengyel przy-SIEG-a és a szlovén pri-SEG-a mutatja, hogy az eskü meg is SZEG-hető.

SIK-ál (hun) = SC-rub (en) = sa-SIAK (bask) = ск-раб (bel, ru) = SK-rubb (nor) = шӯс-тан (tad)

SIK-ló (hun) = grass SnaKe (en) = SUG-e (bask) = bijelou-šKA (bos) = na-StIK (est) = za-SK-roniec (pol) = zal-K-ti-S (lat) = za-SK-roniec (lit) = bi-SCI-a (it) = SnoK (swe)

SIK-er (hun) = SUC-cess (en) = arra-KAS-ta (bask) = edu-KAS (est) = SėK-mė (lit)

SIK-ít (hun) = SC-ream (en) = p-ISK-at (al) = SK-rige (den) = KIS-a (est) = SK-rike (nor) = çığ-lık (tur) = SG-rechian (wal)

Végül nézzük néhány nép és település nevét, melyek tartalmazzák a tárgyalt gyököt !

A fentiek alapján érthetővé válik a SZÉK-ely, SZKÍ-ta, SZAK-a elnevezés is. Feltételezhetőleg ezek a népek le-VÁL-tak egykor a hasonlóktól (nyilván a magyarságról), mert erre utal a nevük.

Településnevek:

KESZ-thely, SZEG-ed, SZEK-szárd, SZEK-cső, SZÉK-elyudvarhely, SZŐK-e, SZŐK-éd, SZIK-szó, GESZ-ti, KESZ-nyéten, KESZ-ü, Kő-SZEG, Szamos-SZEG, SZEG-halom, SZEG-vár, Zalaeger-SZEG, SZÁGY, Bakon-SZEG, Duna-SZEG, Gombos-SZEG, Hermán-SZEG, Isa-SZEG, SEG-esvár, Ke-SZEG, Kustán-SZEG, Miej-SZEG, Pálfi-SZEG, SZEG-erdő, SZEG-i, SZEG-ilong, Tó-SZEG, Vaseger-SZEG, Zala-SZEG-vár, Bakony-SÁG, Hás-SÁGY, Karancs-SÁG, Rét-SÁG

2017.06.08.

NINCS HOZZÁSZÓLÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ