Magyar szógyökök idegen nyelvekben 3. rész: T+R és R+T

Magyar szógyökök idegen nyelvekben 3. rész: T+R és R+T

1506
0
MEGOSZTÁS

Vértes Olivér: Magyar szógyökök idegen nyelvekben 3. rész: T+R és R+T

T+R

A magyar nyelvben mindegy, hogy milyen magánhangzó kerül a T és az R közé, a szó alapvető lényege, alapképe az, hogy: egymást követő részek. Figyelmesen kell szemlélni a szavakat, s rögtön érthetővé válik a mondanivalójuk ! A TOR-ta és a TOR-ony is egyformán keletkezik: egyik emelet a másikra épül, szépen sorjában. A TOR-na és a TOR-túra is egymást követő részekből áll, egyik mozzanat jön a másik után. Egy TER-v, TÚR-a, TÖR-ténet, TÖR-vény is lényegében úgy épül fel, mint a TOR-ony: egyik rész követi a másikat, s úgy állnak össze egésszé. Ugyanez a helyzet a TER-mészettel: az is egy folyamatos építkezés, ahogyan a parányi magból hatalmas növény lesz. TER-més és TER-ebélyesedés, TER-emtés és TER-vezés, TÉR, TER-ület és TER-elés mind egy tőről fakadnak.

Megállapíthatjuk, hogy lényegét tekintve TAR = TÁR = TER = TÉR = TOR = TÖR = TUR = RAT = RET = ROT = RUT.

A T+R mássalhangzók szorosan összefüggenek ezekben a kifejezésekben, s az általuk alkotott szógyökből nőnek ki az azonos szóbokorba tartozó szavak – ebben a szó-csoportban mindegyik szó alapképe az, hogy egymást követő részek: T+R.

A magyar nyelvben a szóbokrok jól körülhatárolható csoportokat alkotnak, melyben az ősi szavak teljes épségben megmaradtak. A változatlanságot a nyelvünket átható egységes szervező erő, a mind a mai napig élő szóalkotási szabályrendszer biztosítja, nevezetesen a hangokhoz rendelt tulajdonságok által a szavakban megjelenített képek segítségével kialakított sajátos gondolattársítási módszer.

A lényeg – egyszerűbben kifejezve – az, hogy aki magyarul beszél és gondolkodik, a szavak által közvetített képek segítségével alakítja ki a gondolatmenetét. Képes vagy képtelen véghezvinni valamit ? Attól függ, hogy látja-e a megoldást ? Aki nincs megáldva elég képzelőerővel, az nem tudja kellőképpen befogadni másnak a mondandóját. Képtelenség = lehetetlen, nem létező.

A magyar nyelv történetével kapcsolatban kettő lehetséges út vezet idáig: az egyik, hogy nyelvünk őrizte meg a legtöbbet az ősnyelvből, a másik pedig, hogy a magyar nyelv maga az ősnyelv. Harmadik út nincs !

Ennek bizonyítására elég összehasonlítanunk a szavakat idegen megfelelőikkel, ami során kitűnően felfedezhetőek a magyar szógyökök a maradványnyelvekben – csak észre kell venni őket !

TOR-ony (hun) = TO-we-R (en) = kullë (al) = qala (azeri) = DOR-rea (bask) = кула (bul, ser) = TOR–anj (bos) = věž (CZ) = TåR–n (den) = TOR–n (est, swe) = TOR–ni (fin) = TOUR (fr) = πύρ-γος (ejtsd: TÚR-osz, gre) = TOR–en (ned) = TOR–nja (cro) = TÚR (irl) = TUR–n (isl) = TOR-re (cat) = TUR–rim (latin) = wieża (pol) = TOR–nis (lat) = TUR–m (ger) = TåR–n (nor) = TOR-re (it, por, es) = башня (ru) = kule (tur) = TwR (wales)

ટાવર (ṬāvaRa, gudzsaráti) = タワー (Ta-wā, jap) =  (, kínai) = टॉवर (Ṭŏ-vaRa, maráthi) = කුළුණ (kuḷuṇa, szinhala) = టవర్ (Ṭa-vaR, telugu) = ThÁp (vietnámi)

torony2

Nagyon szépen fennmaradt a T+R (TOR, TAR, TUR) szógyök sok nyelvben. Még a japán és a kínai TOR-ony szava is a T-ből hajt ki. Több helyen a KÚLA-GÚLA valamilyen variációjával jelölik a fogalmat. A KÚLA másik jelentése PIRAMIS.

Az alábbi képeket összehasonlítva érthetővé válik a T+R betűkapcsolat lényege:

TOR-ta (hun) = cake, TAR-t (en) = TOR-të (al) = TOR-t (azeri) = TAR-ta (bask, es) = тор-т (ejtsd: TOR-t, bel, kaz, pol, ru, ukr) = тор-та (ejtsd: TOR-ta, bul, cro) = TOR-ta (bos, kor, it) = DOR-t (cz) = TAAR-t (ned) = TOR-te (lat) = TOR-tas (lit)

পিষ্টক (piṣṭaka, bengáli) = ኬክ (kēki, amhara) = كعكة (kaeika, arab) = κέικ (kéik, gre) = કેક (kēka, gudzsaráti) = केक (kek, hindi) = ケーキ (kēki, jap)

torta másolata

Jól láthatóan a TOR-ta más népeknél is nagy népszerűségnek örvend – valószínűleg ez az oka, hogy ilyen szépen megőrizték a maradvány nyelvek is.

A TOR-ony és a TOR-ta is egymást követő, egymásra épülő részekből áll. Ezt fejezi ki a T+R szógyök. T=távolodás, R=rész(ek), T+R=távolodó részek.

Azt azért a kétkedők is beláthatják, hogy a bengáli পিষ্টক  nem PISKÓTA ! Pontosabban dehogy nem, hiszen a TOR-ta lapja = piskóta. De hol is beszélik ezt a nyelvet ? Az indiai szubkontinens keleti részén. A szanszkritból a középind mágadhí prákrit nyelven keresztül fejlődött ki. Már csak az a kérdés, hogy a PISKÓTA a szanszkritból került a magyarba, vagy fordítva történt az átvétel ?

Érdekes, hogy honnét ered az angol, arab, indiai, japán, stb. KEK-KÉK megnevezés ? Valószínűleg a sütéshez lehet némi köze. A rejtély megoldásában az angol COOK (KÚK) szó nyújt nekünk segítséget, ami megegyezik a magyar meg-KUK-ul illetve KUK-ta szavakban található KUK-kal. Mindegyik kifejezés a süléshez kapcsolódik, s nagy eséllyel innen erednek a torta ilyesféle megnevezései. Sőt, erre rá lehet tenni még egy lapáttal, s azt mondani: ide SÜSS ! KUK-kants csak ide !

Ha megfordítjuk a T+R-t, a mondanivaló ugyanaz marad: RÉT-eges felépítés:

RÉT-eg (hun) = s-TRA-ta (en, cro, irl, latin, nor, swe, wal) = sh-TRE-së (al) = es-TRA-tuak (bask) = souv-RsT-ví (cz) = ker-RosT-umiin (fin) = s-TRA-te (fr) = σ-τρώ-ματα (gre) = es-TRA-ts (cat, por, es) = қабат-тар-ының (kaz) = s-TRA-tificata (kor) = wa-RsT-wa (pol) = s-TRA-ti (it) = TA-bakala-R (tur) = paras-TAR-a, vis-TAR-a (sanskrit)

طبقة (TA-baqa, arab) = স্তর (s-TAR-a, bengáli) = સ્તર (s-TAR-a, gudzsaráti) = परत (pa-RAT, hindi) = थर (ThaRa, maráthi) = पत्र (pa-TRA, nepáli) = ස්ථරය (s-ThAR-aya, szinhala)

réteg

RÉT-es (hun) = s-TRU-del (en, den, est, fin, fr, ned, irl, isl, ger, nor, it) = с-тру-дель (bel, ru, ukr) = щ-руд-ел (bul) = š-TRU-dla (bos) = š-TRů-dl (cz) = š-TRU-dla (cro) = ш-тру-дель (kaz) = s-TRū-dele (lat, lit) = TUR-ta (tur) = s-TRW-del (wal)

فطيرة (fa-TIR-a, arab) = স্ট্রুডেল (s-TRU-ḍēla, bengáli) = シュトルーデル (shu-TOR-ūderu, jap) = ш-тру-дла (š-TRU-dla, mac)

A RÉT-eg és a RÉT-es szavak kapcsolódó ábrái roppant szemléletesen mutatják be a magyar nyelv láttató erejét. Az R+T szógyök (a T+R fordítottja) ugyanazt a képet jeleníti meg, mint amivel a torta és a torony esetében már találkoztunk: az egymást követő részek látványát.

De nem csak kézzel megfogható dolgok elemei épülhetnek egymásra, hanem különböző tevékenységek mozzanatai is. A T+R szógyök felfedezhető a TOR-na, TOR-túra, TÚR-a, TER-emtés, TER-vezés, TÁR-sulás, TÖR-vénykezés, TÖR-ődés, sat. kifejezésekben is, és mindben ugyanazt az értelmet hordozza.

TER–emtés (hun) = c-REaT-ion (en) = ya-RAD-ıcılıq (azeri) = с-твар-энне (bel) = s-TvAR-anje (bos) = TvOR-ba (cz) = op-RET-telse (den) = luominen (fin) = c-aT-ion (fra, kor) = c-RE-ëren (ned) = s-TvAR-anje (cro) = ch-RUT-hú (irl) = c-RE-ació (cat) = жа-рат-ылыс (kaz) = TwOR-zenie (pol) = RAD-īšana (lat) = c-RE-azione (it) = oluş-TUR-ma (tur) = с-твор-ення (ukr) = c-RE-u (wal)

ፍጥረት (fit’i-RET-i, amhara) = সৃষ্টি (sRTi, bengáli) = halit-TAR (hausza) = ಸೃಷ್ಟಿ (sRTi, kannada) = ya-RAT-ilish (üzb)

teremtés

A TER-emtés során a semmiből valami új keletkezik. A kivitelezést többnyire megelőzi a TER-vezés, azaz annak az elgondolása, hogy egyik rész hogyan kövesse a másikat.

A TÉR, TER-mészet, TER-més, TER-ebélyesedés és TER-emtés szavak sem véletlenül hasonlítanak egymásra. Képzeljünk csak el egy borsószemnyi magot, amiből óriási fa nő ki. Ez a parányi kis magocska már tartalmazza a fa teremtéséhez szükséges minden tudást, a terebélyesedéshez nélkülözhetetlen tervet. A mag a termés is egyben, ami a természet örök megújulásának forrása.

TER–mészet (hun) = na-TUR-e (en, fr) = na-TYR-ë (al) = na-TUR-a (bask, pol, it) = пры-род-а (bel, bul, ru) = pri-ROD-a (bos, cro) = pří-ROD-a (cz) = na-TUR (den, ger, nor, swe, wal) = na-TUUR (ned) = ná-DÚR (irl) = na-TUR-alesa (cat, es)

প্রকৃতি (prak-RTI, bengáli) = કુદરત (kuda-RAT-a, gudzsaráti) = प्रकृति (prak-RTI, hindi) = ਕੁਦਰਤ (kuda-RAT-a, pandzsábi) = ธรรมชาติ (ThRrmchāti, thai)

A T+R (helyenként a T>D-re módosult) szógyök szépen felfedezhető sok maradvány nyelvben, de a legjobban a thai (!) ธรรมชาติ (ThRrmchāti) hasonlít az eredeti TER-mészet szóhoz. Érdemes meghallgatni a kiejtést is a fordítóprogrammal, mert lenyűgöző a hasonlóság ! Hogyan vándorolt ez a szavunk olyan messzire a Kárpát-medencétől ?

Igen szoros az összefüggés a következő szavak között is: TÉR, TER-ület, TER-el, RÉT és pász-TOR.

TÉR (hun) = прас-тор-у (prász-TOR-u, bel) = прос-тра-нство (prosz-TRA-nsztvo, bul) = pros-TOR (bos, cro, slo, cz) = အာကာသ (aar-kar-s, burmai) = χώρ-ος (chór-os, gre) = अंतरिक्ष (an-TAR-iksh, hindi) = przes-TRzE-ń (pol) = прос-тор (pros-TOR, mac) = ToER-ana (malagaszi) = տարածություն (TAR-atsut’yun, armenia) = pries-TOR (tót)

Több szláv nyelv TÉR szava (prász-TOR, prosz-TOR) igencsak hasonlít a magyar pász-TOR szóhoz. A görög és a burmai a KÖR szógyököt használja a TÉR megjelölésére: KAR-as, KOR-os, KÖR-ös, vagyis TÉR = KÖR-ös KÖR-ül, ami KÖR-be vesz.

TER-ület (hun) = TER-ri-TOR-y, AR-ea (en) = ტერიტორიაზე (TER-itoriaze, grúz) = વિસ્તાર (vis-TāR-a, gudzsaráti) = क्षेत्र (ksh-ETR, hindi) = DaER-ah (indonéz) = limis-aR (irl) = エリア (ER-ia, jap) = àR-ea (cat) = fari-TRA (malagaszi) = क्षेत्र (kṣē-TRA, maráthi) = om-RåD-e (nor) = ਖੇਤਰ (khē-TAR-a, pandzsábi)

A TER-ület a TÉR-nek egy jól megjelölhető része, mely bizonyos ha-TÁR-ok között TER-ül el, másként addig TAR-t, odáig TER-jed. A TER-cia is használatos helyenként pl. telek, szántó megnevezésére.

TER-el (hun) = ART-zain (bask) = пас-тыр (pász-TIR, bel) = pas-týř (cz) = kar-jus (est) = ಕುರುಬ (kur-uba, kannada) = pas-TOR (cat) = pas-TER-z (pol) = mpian-DRY (malagaszi) = gje-TER (nor) = pas-TOR-e (it) = he-RDE (swe) = එඬේරා (en̆DēR-ā, szinhala) = pas-TiER (tót) = pas-TIR (slo)

pász-TOR (hun) = ART-zaina (bask) = пас-тыр (pász-TIR, bel) = пас-тир (pász-TIR, bul) = pas-týř (cz) = pas-tol (filippinó) = ಕುರುಬ (kur-uba, kannada) = pas-TOR (cat) = pas-TER-z (pol) = mpian-DRY (malagaszi) = gje-TER (nor) = pas-TOR-e (it) = he-RDE (swe)

A TER-el és a pász-TOR szó sok nyelvben lényegében megegyezik. A juhász valóban terel, de figyelnie is kell neki, pl. a farkasokra. A PÁSZT valószínűleg erre vonatkozik: figyel, PÁSZT-áz.

Az észt és kannada TER-el-nél felbukkan a KÖR gyök – itt egy pásztorkutyára lehet gondolni, ahogyan körbefut és egybegyűjti a jószágot.

RÉT (hun) = луг (lug, bel) = louka (cz) = p-RAD-o (galíciai) = p-RAT (cat) = tanin’ahi-TRA (malagaszi) = p-RAT-o (it) = TRA-vnik (slo)

TÉR nélkül tehát nincsen se pász-TOR, se RÉT.

Egyébként a sö-RÉT-re is igaz az R+T szabálya. Egymást követő részek. Akárcsak a TÖR-ténet, TAR-talom, TOR-na, TOR-túra esetében esetében:

TÖR-ténet / TÖR-ténelem (hun) = s-TOR-y (en) = is-TOR-ioa (bask) = гіс-тор-ыя (his-TOR-yja, bel) = ис-тор-ия (is-TOR-iya, bul) = TAR-ina (fin) = vēs-TUR-e (lat) = TAR-ih (tur) = تاريخ (TAR-ikh, arab) = ታሪክ (TAR-īki, amhara) = વાર્તા (vā-RTā, gudzsaráti) = TAR-ihin (hausza) = TAR-ix (azeri) = ce-RIT-a (indonéz) = 物語 (monoga-TAR-i, jap) = c-RIT-a (jávai) = тар-ихы (TAR-ïxı, kazah) = тар-ых (TAR-ıh, kirgiz) = tan-TAR-a (malagaszi) = ce-RIT-a (maláj) = ചരിത്രം (ca-RIT-raṁ, malajálam) = TAAR-iikhda (szomáli) = చరిత్రలో (ca-RIT-ralō, telugu) = ประวัติศาสตร์ (prawạ-TI-ṣ̄ās̄TR, thai)

A TÖR-ténelem is egymást követő részekből áll.

TAR-talom / TAR-t (hun) = съ-дър-жание (sŭ-DŭR-zhanie, bul) = sa-DR-žaj (bos, cro) = man-TER (gal) = κ-ρατ-ήστε (k-RAT-íste, gre) = zaw-ART-ość (pol) = sa-TUR-s, TUR-ēt (lat) = TUR-inys (lit) = со-др-жина (so-DR-žina, mac) = со-дер-жание (so-DER-zhaniye, ru) = три-мати (TRY-maty, ua) = okhu-TIR-a (chichewa) = გამართავს (gam-ART-’avs) = ka-DAR (indonéz) = TER-us (jávai) = අන්තර්ගතය (an-TAR-gataya, szinhala)

Ha felidézzük egy TAR-talomjegyzék képét, akkor ott is egymást követő, egymásra épülő részeket láthatunk, akárcsak egy TÖR-vény írott alakjánál a szakaszokat és bekezdéseket. A TOR-ach (en) törvényt is jelent.

TOR-na (hun) = TOUR-nament (en, irl) = TUR-neu (al) = TUR-nir (azeri, bos, cro) = тур-нір (ejtsd: TUR-nir, bel, bul, kaz, ru, ukr) = TUR-naj (cz) = TUR-nering (den, nor, swe) = TUR-niir (est) = TUR-naus (fin) = TOUR-noi (fr, kor) = TOER-nooi (ned) = TOR-neig (cat) = TUR-niej (pol) = TUR-nīrs (lat) = TUR-nyras (lit) = TUR-nier (ger) = TOR-neo (it, es) = TOR-neio (por) = TUR-nuva (tur) = TUR-niri (üzb) = TWR-namaint (wal)

torna

A TOR-nában is egyik elem követi a másikat, akárcsak a TOR-ta vagy a TOR-ony emeletei.

TÜR-elem (hun) = tole-RAT-ion (en) = DUR-im (al) = тър-пение (TŭR-penie, bul) = s-TR-pljenje (bos, cro) = TR-pělivost (cz) = -lmodighed (den) = тө-зім (-zim, kaz) = kan-TRY-bė (lit) = тр-пение (TR-penie, mac) = faha-RET-ana (malagaszi) = -lmodighet (nor) = тер-пение (TER-peniye, ru) = p-OTR-pežljivost (slo)

Aki TÜR-elmes, az sok mindent el-TŰR, hiába a megpróbáltatások sorozata, nem lehet kihozni a sodrából.

TÖR-zs (hun) = TRU-nk, TRI-be (en)

Így már érthetővé válik az angol TRE-e (fa) szó eredete. Igen, a TÖR-zs az.

TAR-éj (hun) = c-RêT-e (fr)

A TAR-éj is egy nagyon érdekes szó. Az angol roos-TER = kakas feltehetőleg azt jelenti ebben a formájában, hogy TAR-ajos. A francia c-RêT-e = TAR-éj pedig k-RÉT-a szigetét is jelöli. Vajon miért ? Ha megnézzük a térképen Kréta körvonalait, akkor a szigetből kiálló sok kis félsziget mintha taréjt mintázna. Persze, ez lehetne véletlen egyezés is, de nem az.

Az alábbi hat képen a T+R ki-TÁR-uló T-ölcs-ÉR formát …

krá-TER (hun) = cra-TER (en) = kra-TER (den) = kraa-TER (est) = kraat-TER-i (fin) = κρα-τήρ-ας (kra-TIR-as, gre) = クレーター (ku-RēT-ā, jap) = ਕ੍ਰੇਟਰ (krē-TAR-a, pandzsábi)

KÖR+TER = egy kör, ami TER-jed, azaz fölfelé egyre nagyobb lesz a kráter átmérője. Ez is lehetne idegen szó, de nem az, mert csak magyarul van értelme. Akárcsak a tölcsérnek:

T-ölcs-ÉR = treg-TER (afrikaans) = cra-TER (en) = গর্ত (ga-RTA, bengáli) = TRY-chtýř (cz) = TRA-gt (den) = leh-TER (est) = trech-TER (ned) = TRE-kt (isl) = kōrere (maori) = TRA-tt (swe) = గరాటు (ga-RāT-u, telugu)

A tölcsér megnevezésére több nyelv is használja a krá-TER szót. Néhányan pedig a ga-RAT szót és különböző változatait vették át. A maoriban KÖR-ere. A tölcsérrel amúgy lehet trombitálni is. A TRO-mbita és a k-ÜRT képe is nagyon jól illik a sorba, főleg úgy, hogy mindkettő tartalmazza a vizsgát szógyököt.

TRO-mbita (hun) = TRU-mpet (en, swe) = TRU-ba (azeri, bos, cro) = TRO-npeta (bask) = тру-ба (TRU-ba, bel, kaz, mac, ru, ua) = тро-мпет (TRO-mpet, bul) = TRU-mpeta (cz) = TRO-mpet (den, est, isl) = TRU-mpetti (fin) = TRO-mpette (fr) = τρο-μπέτα (TRO-mpéta) = ટ્રમ્પેટ (TRA-mpēṭa, grúz) = तुरही (TUR-ahee, hindi) = TER-ompet (indonéz) = TRU-mpa (irl) = トランペット (TOR-anpetto, jap) = ត្រែ (TRE) = тү-түк (-tük, kir) = TRą-bka (pol) = TRO-mpete (lat, ger) = TRI-mitas (lit) = TRO-mba (it) = ਤੂਰ੍ਹੀ (TÜR-‘hī, pandzsábi) = TRO-mbeta (por) = TRO-mpeta (es) = TRO-benta (slo) = TER-ompeta (soto) = TAR-umbeta (szuahéli) = TAR-ompet (szundanéz) = แตรลำโพง (TæR-lảphong, thai)

Néhány nyelvben a TRO-mbita B-je P-re változott; van, ahol elmaradt az M és a T betű; helyenként csak összekeveredtek a hangok, de egyvalami közös maradt: a T+R gyök.

TOR-ok (hun) = ThRO-at (en) = ጉሮሮ (gur-oro, amhara) = ez-TAR-ria (bask) = гър-ло (gur-lo, bul) = gr-lo (bos) = gor-ge (fr) = gar-ganta (gal) = teng-gor-okan (indonéz) = ger-klė (lit) = TOM-oq (üzb)

ga-RAT (hun)

TOR-kolat (hun) = es-TuAR-y (en) = es-TuAR-io (bask) = fi-RT-h (irl) = gr-īva (lat) = fj-ORD (den) = பிர்த் (p-IRT, tamil)

A ga-RAT és TOR-ok ábráinál ugyanolyan tölcsér formájú összeszűkülést láthatunk, mint a TOR-kolatnál.

TOR-lódás (hun) = за-тор (za-TOR, bel) = за-дръ-стване (za-DRŭ-stvane, bul) = brú TRá-chta (irl) = sas-TRē-gums (lat) = g-RūstTs (lit) = തിരക്കേറിയ (TIR-akkēṟiya, malajálam) = TRä-ngsel (swe)

Ha leszűkül az út keresztmetszete, akkor TOR-lódás alakulhat ki. A kép hasonlít ahhoz, mint amikor a garatba önjük a gabonát.

TÖR-és (hun) = frac-TUR-e (en)

TÖR-melék (hun) = συν-τρί-μμια (syn-TRI-mmia, gre) = TAR-kace (hausza) = сынық-тар (sınıq-TAR, kaz) = det-RIT-i (it) = det-RIT-os (por) = TRO-sky (tót)

Ha valami el-TÖR-ik, akkor részekre esik. A maradék részeket pedig TÖR-meléknek nevezzük.

A “bábeli” törés óta kis törmelék kupacokhoz hasonlítanak a maradvány nyelvek. Toldozott-foldozott szavaikból már nem lehet kirakni az eredeti formát, csak egy torz képet kapunk.

Ellenben a magyar nyelv logikus és tökéletes a felépítésű.

NINCS HOZZÁSZÓLÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ