Mi köze a macskáknak az aranyhoz ?

Mi köze a macskáknak az aranyhoz ?

1610
0
MEGOSZTÁS

Az alábbi szavak jelentése különbözik egymástól, mégis van egy tulajdonság, amely mindegyikre jellemző. Mi az ?

NYáj (Ahogy a kutya tereli a birkákat, úgy változik, NYúlik az NYáj alakja. Akár egy madár- vagy halraj árNYéka.)

21.04.FF.Collectives.DH.60070.155150469.jpg

Angolul egyébként a nyáj herd. Valószínűleg a magyar horda szóból származik.

NYak (Ha elég hosszú, lehet NYújtogatni.)

nyak

NYákoNY (Zöldes hártya a lomha folyón vagy álló vizen. (Id. Mándy Péter). CzF)

nyákony

NYal (Akinek elég hosszú a NYelve és jól be tud NYalni, az sokak szemében megNőhet manapság.)

DT3212.jpg

NYál (Kicsorog és NYúl vagyis NYál.)

NYaláb (Pl. egy féNY NYaláb, ami NYúlik.)

nyaláb

NYáladék, NYálka (Szintén NYúlós.)

nyálka

NYár (Nyáron megNYúlnak a nappalok, több féNY éri a földet. MegNőnek, NYúlnak a NövéNYek is. Rá vagy Ré + NY = NYÁR.)

nyár

NYargal (A ló sebesen száguld, közben megNYúlik a teste.)

nyargal

NYárs (A segítségével NYújtjuk a tűz fölé a sütnivalót.)

nyárs2

NYavalya (Hosszan elNYúló betegség, NYomorúság.)

nyavalya

NYavajgás, NYávogás, NYafogás, NYekegés, NYerítés, NYifogás, NYihogás, NYikácsolás, NYikorgás, NYígés, NYiharászás, NYivácsolás, NYögdécselés, NYüszítés (Hosszú, NYújtott, kellemetlen hangok.)

nyerít

NYel, NYelv (NYálas, NYúlós.)

NYél, NYíl (Valaminek a megNYújtása, meghosszabbítása.)

nyíl2

NYer (A másik fölé kerekedik, azaz fölé Nő, illetve a NYerés után valamije nagyobb lesz a NYerőnek – a büszkesége, a vanyona, stb.)

Sydney, 2000.09.21. Kovács Ági a gyõzelmi dobogón.

NYereg (LeNYúlik az állat oldalán.)

nyereg

NYereség (Növekmény.)

NYers (Hajlékony, rugalmas, NYúlékony.)

NYest, NYuszt, NYúl, göréNY, patkáNY (Teste NYúlánk.)

nyest

NYúl

nyúl

NYílik (Tessék elképzelni a bimbót, mielőtt kinyílik: megNYúlik a hajtás és abból lesz a virág.)

nyílik

NYír (“Legvalószinübbnek látszik, hogy ezen fát őseink onnan nevezték nyir-nek, mivel igen sok nyirka, azaz nedve, vize van, minthogy a vizes nedvesség némely esetekben nyirk v. nyirok-nak is hivatik. Ezen levet az illető vidékiek tavaszkor lecsapolni és inni szokták.” CzF)

NYirok (“Általán, a testek rostjaiban elterjedt, vagy fölszineiket meglepő finom, vékony nedv. Különösen az élő állati és növényi testekben szivárgó, s azokat szivos, nyers állapotban tartó nedvesség, melytől az állatokban különbözik a vér.” CzF)

nyirok

NYom (NYomásnál is megfigyelhető a NYúlás, pl. egy pecsét NYoma a viaszon.)

nyom

NYomorgat (“Nyomorogni kényszerít, folytonosan gyötör, kinoz, szenvedtet, sínlődtet valakit. Erős munkával, koplalással, veréssel nyomorgatni a rabszolgákat, foglyokat. Az ellenség nyomorgatja a megszállott ország népeit.” CzF – Elhúzódó, hosszan elNYúló állapotot idéz elő.)

NYoszolya (“Széles ért. lábakon álló készület, melyen elnyujtózva fekünni, pihenni, nyugonni, alunni lehet.” CzF)

NYövés (Azaz növés. Ami nő, az NYúlik. Pl. a láNY vagy a legéNY.)

legény

NYugalom (ElNYúlik, erNYed. Nem feszült vagy izgatott.)

NYújt (“1) Valamely többé vagy kevesbbé szilárd, de szivos, és rugalmas testet meghúz, vagy szétnyom, vagy kifeszít, s ez által terjedelmét nagyobbá, nevezetesen hoszszabbá, vagy szélesebbé teszi. Húzás által megnyujtani a húrokat, a bőrt, az öszvezsugorodott vásznat. Nyomva, nyomkodva megnyujtani a tésztát, a viaszt. Fogóval megnyújtani a drótot. Pőrölylyel nyujtani a tüzes vasat. A nyakat, a karokat, a nyelvet, a lábakat az illető inak megfeszítése által kinyujtani. Innen alkalmazott ért. am. kinyujtott kézzel valamit adni, általadni. Pénzt, alamizsnát nyújtani a szegénynek. Bort, ételt nyujtani a vendégnek. Az ablakon kinyujtani, benyujtani, magasra felnyujtani, fölülről lenyujtani valamit. Tréfás gúnynyal, megnyujtani valakit am. a deresre fektetni, vagy tetőtől talpig megpuhogatni. 2) Átv. valamit továbbra halaszt, vontat, tehát mintegy megnyujtja, meghúzza az időt. Nyujtja a pört. A határidőt ismét néhány nappal megnyujtani. 3) Hangejtésre és beszédre vonatkozva am. a hangokat, és szókat vontatva ejti; a beszédet hosszítja. A hosszu hangzókat meg kell nyújtani. A tiszamellékiek jobban nyujtanak némely szókat, mint a dunavidékiek. Igen nyujtva (hosszasan) beszélett. Ha szónokol, órákig nyujtja a beszédet.
A régieknél, igen gyakran nyojt, mint a fujt maiglan is fojt. Gyöke az elvont nyu, vagy nyo, keményen nu, vagy no, melyből egyfelül átható nyuít (= nyu-ít v. nyo-ít), másfelül önh. nyúl (= nyu-úl v. nyo-úl) és k. nyúlik származtak. E két ige oly viszonyban áll mind elemzésileg, mind értelmileg egymáshoz, mint: gyújt gyúl; fújt fúl; fűt fül; hűt hűl; süt sűl; döjt dől; továbbá: tanít tanúl; lódít lódúl; szűkít szűkűl, stb.; ik középigés képzővel: fejt fejlik; rejt rejlik; nyit nyilik; bujt bujik. Ide tartoznak, melyeknek megfelelő önhatóik nincsenek, de valószinüleg voltak, ú. m, ajt, szít, tát, olt, ölt, sejt. Mindezekben egyfelől a t képző jelent olyanná tevést; az l pedig olyanná levést, milyen az illető gyök: tehát a nyujt is am. nyu-vá v. nyo-vá tesz valamit. Alapfogalom benne azon távolodás, midőn valamely testnek tömegesített részei bizonyos erőszak következtében előbbi helyzetpontjaikat oda hagyják, s mintegy tovább mennek, mozdulnak. Ennél fogva a nyu, v. nyo gyökkel legközelebb rokon a nyom, s alapértelemben egy azon indulatszó: no! mely által valakit tovább menésre, haladásra izgatunk, nógatunk, mi szerént nyojt am. no-it. Így lett a haj! indulatszóból hajt, pl. ökröket hajt, azaz: haj haj! szóval tovább menni sürget, melytől különbözik a görbítést jelentő hajt, minthogy ennek gyöke a gaj és kaj görbére vonatkozó gyökökkel azonos. Így lett a su hangból su-it, sujt. – A nyujt és nyúlik igékkel alapfogalomban egyezik nyúz; továbbá; az állatok haskérgét jelentő nyúl, és a nyúl állat neve is, melyeket láss saját rovataik alatt.” CzF)

nyújtódeszka2

NYújtás (Képzeljünk el egy sportolót, amint bemelegít.)

nyújt2

NYújtó (“Bizonyos eszközök neve, melyek által némely testek terjedelmét, szélét hoszszát nagyítani lehet, péld. konyhai fa hengerke, sodrófa, melylyel a tésztát nyujtják, különösen laskanyujtó.” CzF)

nyújtó3

NYújtópad (“Általán pad, melyen valamit kinyujtanak, péld. a halottat, a felbonczolni való holttestet. Különösen a régiek kínpadja, melyre a vádlottat fektették, hogy testét csigázzák, tagjait nyujtogassák.” CzF)

NYúl (1. Valami után NYúl. 2. Az állat, melynek teste nagyon megNYúlik futás közben.)

NYúz (“Az állatnak bőrét lehúzza. Döglött lovat, ökröt, macskát, nyulat, kutyát, ürgét nyúzni. Kiált, ordít, mintha nyúznák.” CzF)

nyúz

NYurga, NYalka (Képzeljünk el egy huszárt.)

nyalka

NYűg (“Szőrből, vagy kenderből csinált kötélféle eszköz, mely által a mezőre vitt lovakat egyenként, vagy kettesével alsó lábszáraiknál fogva megkötik, mi fapeczek által történik. Hasonló hozzá, de anyagra különbözik tőle: békó, v. békló, mely lánczból, és vaspereczből áll, és bezárható.” CzF)

NYüzsög

láNY, legéNY (Gyorsan megNYúlnak, NYőnek, mint a gomba.)

taláNY (Hosszú ideig nem derül fény a megoldásra, elNYúlik a megfejtése.)

talány2

eréNY (Az eréNYes embert nem lehet megingatni meggyőződésében, mindvégig kitart az erkölcsi értékek mellett.)

erény2

araNY (Az araNY egyik legjellemzőbb tulajdonsága a NYújthatósága. “Egy uncia aranyat (31,1 g) szakadás nélkül 56 km hosszú szállá lehet nyújtani.”  http://www.aranypiac.hu/tudastar/tudnivalok-a-nemesfemekrl/az-arany-tulajdonsagai)

arany

iráNY (Egy kezdőpontból kiinduló, végtelen kiterjedés.)

vékoNY, keskeNY (NYújtott, NYúlánk.)

nyurga

takoNY, háNYás, geNNY (Mindegyik NYúlik.)

takony-nyal

ormáNY (Hosszúra NYúlt orr.)

ormány

örvéNY (Lehúzó, magával ragadó. ElNYújtott körkörös képződmény.)

örvény-whirl

toroNY, kéméNY (NYúlik az ég felé.)

torony-tower3

növéNY (A növéNY is.)

kocsoNYa (Igen, a kocsoNYa is NYúlik.)

szegéNYség (Hosszúra NYúló NYomorúság.)

nyomor

árNYék (Mindig változik, NYúlik.)

árnyék2

féNY (Akárcsak a féNY. A sugarak a forrástól indulnak, NYúlnak.)

nyaláb2

karácsoNY (E szavunk eredetét már sokan sokféleképpen magyarázták. Én a legegyszerűbb értelmezést választom: a betűket/hangokat egy-egy jellemző tulajdonság alapján lehet csoportosítani. A szavaink nem mások, mint tulajdonság összetételek. A legszemléletesebbek: FEL+HŐ, TEJ+FÖL, PAP+ÍR, FEL+NŐTT, PIL+LE

KaRáCSoNY = KöR+Rá+CSökken+NYő

KöR = a Föld megtesz egy kört a Nap körül.

Rá = Napisten

CSökken és NYő = elérkezünk a téli Napfordulóhoz. Eddig a pontig csökken a nappalok hossza, innét kezdve pedig újra NYő.)

függöNY (FOG+NYúlik)

herNYó (KER>HER+NYúlik. KER, KÖR, kunKORodik.)

hernyó

harmoNika (Akárcsak a herNYóban, itt is a NYúlást jelöli az N.)

harmonika

taNYa (Elterül, elNYúlik.)

gúNYa, köpöNYeg (A földig NYúlik.)

köpeny

tuNYaság, heNYeség, haNYagság, saNYarúság (Elhúzódó, elNYúló állapot.)

keNYér, lepéNY (Hogy készül ? Igen, NYújtani kell a tésztát.)

lepény

köNYv (NYomás-NYomda-köNYv. NYílik, de nem növéNY.)

könyv

foNal, vászoN, bársoNY (Elkészítésük során mindegyikek NYújtani kell.)

fonál

feNYíték (“1) Büntetés, melyet valakinek elkövetett bűneiért szenvednie kell, különösen, melyet bírói itélet szab a bünös ellen. 2) Szelidebb ért. bizonyos erkölcsi korlátok, melyek a törvények áthágása ellen állíttatnak. Fenyíték alatt tartani a katonaságot. Máskép: fegyelem.” CzF)

növéNY, terméNY (Növekszik, NYő, NYúlik.)

termés-harvest

szárNY (KiNYújtható és behúzható.)

szárny

erNYő (KiNYitható és becsukható.)

sodroNY (KiNYújtjuk és összesodorjuk a szálakat, kész a SODOR+NY.)

sodrony

redőNY (Leengedjük a redőket, leNYúlik a REDŐ+NY.)

horgoNY (Leengedjük a horgot, leNYúlik HOROG+NY.)

függvéNY (Képzeljük el az ábrázolását !)

szuroNY, uszoNY (Mindkettő valaminek a meghosszabbítása, megNYújtása.)

uszony

szőNYeg, gyékéNY, párkáNY, kátráNY, zátoNY, teNger (Mindegyik elterül, kiterül, elNYúlik.)

zátony

báNYa (A föld alá NYúlnak a járatai.)

vágáNY (A felszínen NYúlnak a messzeségbe a sínpárok.)

aNYa, baNYa (Teste megNYúlik, csak másképp, mint a láNYé.)

teNYér (KiNYitva terül, becsukva markol.)

Internal side. It is isolated on a black background.

Hosszan lehet még folytatni a sort, de már ennyiből is jól látszik, hogy az N és NY hangot többnyire a NYÚL-ás jelölésére használjuk.

Szavaink a hangok által jelölt tulajdonság összetételek. Egy-egy betű különbség is jelentősen eltérő megnevezéseket eredményez, de a szavak mélyén rejlő kép, az alap értemény tulajdonságai megegyeznek.

TeNGeR = Terül/Távol+Nő/Nagy+GöRbül. A szemlélő nézőpontjából egy nagy, növekvő tér, ami görbül.

HeNGeR = H, azaz a felület (Héj, Hó, Hám, Ház, …)+Nő+Görbül.

A tenger hullámai, mint megannyi henger gurulnak a vízen. Hasonlóan működik az iNGeR érzékelése is a testünkben.

Vértes Olivér jegyzete, 2016.03.12.

NINCS HOZZÁSZÓLÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ