Világszenzáció, agyonhallgatva – A legrégibb nyelv a magyar

Világszenzáció, agyonhallgatva – A legrégibb nyelv a magyar

21649
2
MEGOSZTÁS

Vértes Olivér: A legrégibb nyelv a magyar

Ebben a kis jegyzetben kétséget kizáróan bebizonyítom, hogy a mai európai nyelvek a magyar nyelvből vették át szavaik egy jelentős részét. Ez a tény valószínűsíti azt a vélekedést, hogy egy nyelv létezett egykor, s ez minden bizonnyal a magyar volt. A többi nyelv pedig ennek az ősnyelvnek a maradványa.

Gondolom, hogy a legtöbb olvasó találkozott már azokkal a véleményekkel, amit híres emberek mondtak a magyar nyelvről. Jogos a kérdés, hogy ha ezek a megállapítások nem pusztán udvariaskodásból vagy tudatlanságból születtek, akkor miért hallgat erről a “magyar” tudományos közélet. Erre egészen egyszerű a válasz: azért, mert nem magyar.

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: „Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke.” (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: „A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet.

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): „Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság.”

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: „Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.”

Grover S. Krantz amerikai kutató: „A magyar nyelv ősisége Magyarországon /…/ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /…/  az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi.

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: „...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar.“ (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.) “A későbbiekben látni fogjuk, ez koránt sem üres udvariaskodás – Teller Ede sohasem beszélt a levegőbe –, hanem utána nézhetett, hogy mely nyelvből merítve váltak kultúrnyelvvé a mai „nagy” nyelvek, vagyis hogy melyik a mai műveltséget megteremtő, kiérlelő ősnyelv. (Varga Csaba)

– Varga Csaba, író, matematikus, nyelvész: „Itt valami nagy titok lappang. Mert nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lealacsonyítani a magyar nyelvet (s mi fizetjük ennek költségeit), a külföldi szakvélemények pedig mély meghajlások a magyar nyelv nagyszerűsége, egyedülállósága és ősi volta előtt, mi több, mint látjuk, van ki a Kárpát-medence-i ősi voltát hirdeti.

A szógyökökről. Hogyan épülnek fel a magyar szavak ?

A magyar nyelv kettő és három hangból álló alapszavakból, ún. szógyökökből épül fel. Az alapszavakban a mássalhangzók adják a szó jelentésének alapját, ami egy tulajdonság. Néhány példa:

A K+R hangok esetében ez a jellemző tulajdonság a KER-ekség. Másképpen mondva: a K+R hangot tartalmazó szavak alapképe a KÖR. A KER alapszóból kinövő szavak mindegyikében ott rejlik a KEREK-ség: KER-ék, KOR-mány, KER-ítés, KER-t, KOR-só, KOR-ona, KOR-ong, KOR-bács, KÜR-t, KAR-ám, KER-get, KÖR-öm, KAR-om, stb. 

A G+R hangokat tartalmazó alapszavak alakjukban és jelentésükben is nagyon hasonlítanak a K+R-t tartalmazó kifejezésekhez: GÖR-be, GÖR-bül, GÖR-ög, GUR-ul, GÖR-dül, RUG-ó, RÚG, RÁG, RÖG, stb. A GAR-GER-GUR-GÖR alapszavakból építkező szavak mindegyikében ott van a GÖR-bülés tulajdonsága.

A B+G, B+K, B+B hangok kapcsolata gömb-szerűséget, kidudorodást, kidomborodást jelentenek.

A T+R hangok kapcsolata azt jelenti, hogy egymást követő részek. Néhány példa: TOR-ony, TOR-ta, TOR-na, TOR-túra, TÖR-ténet, TÖR-ténelem, TÖR-vény, TÚR-a, TÁR-saság, TÁR-oló, TER-emtés, TER-v, stb.

Az L+P hangok kapcsolatának alapvető jelentése: LAP-os. LAP, LÁP, LEP, LAP-át, LEP-ke, LEP-edő, PAL-ást, PAL-los, PAL-acsinta, LEP-ény, stb.

A magyar szavak így épülnek fel. Rendkívül érdekfeszítő, hogy az idegen nyelvekben is meg lehet találni helyenként a magyar alapszavak nyomait, viszont azt az egységet és következetességet, ahogyan a magyar nyelv építkezik, már nem látjuk.

Ebből arra lehet következtetni, hogy a ma ismert nyelvek közül a magyar a legrégibb. Valóban létezett egy közös nyelv hajdanán, ami a magyarban maradt meg a legnagyobb épségbenez kétséget kizáróan bizonyítható oly módon, hogy különböző nyelveknek nem csak egy-egy szavát hasonlítjuk össze, hanem az azonos tőből (szógyökből) kinövő egész szóbokrokat is megvizsgáljuk.

Most pedig lássuk, hogy miért a magyar az első nyelv !

1. K+R

A magyar nyelvben mindegy, hogy milyen magánhangzó kerül a K és az R közé, a szó alapvető lényege, alapképe az, hogy KEREK. KER-ék, KER-ítés, KAR-ika, KAR-ám, KER-es, KER-get, KOR-mány, KOR-bács, KER-eszt, KOR-ona, KOR-ong, KOR-só, KÖR-öm, KÖR-ző, KÉR-eg, KÖR-te, sat. Megállapíthatjuk tehát, hogy KER=KAR=KOR=KÖR=KUR=KÜR.

KÖR, KER (hun) = CIR-cle (en) = кру-глы (ejtsd: KRU-gli, bel) = CIR-cel (den) = SIR-kel (nor) = кръг (bul) = KRU-g (bos) = KO-lo (cz) = RO-nd (fr) = RO-ndje (nl) = o-KO (cro) = KRI-ng (isl) = CIR-cum (ejtsd: KIR-kum, latin) = o-KRA-gły (pol) = KRE-is (ger) = CER-chio ( it) = кру-г (rus) = CIR-culo (por) = KRO-g (slo) = yuvarlak (tur) = pari-KAR-sana (sanskrit) – (Zárójelben az adott szó “nemzetisége”.)

kör

Hogyan változott némely nyelvben a K>C-re ? Latin közvetítéssel. A rómaiak úgy írták át a magyar KÖR-t, hogy CIR-cum. A latinban viszont a C-t K-nak ejtették(1), tehát így hangzott: KIRkum. Néhány nép elvesztette a KÖR-ből a K-t, mások pedig az R-t – de ha megnézzük a további szó-összehasonlításokat, bebizonyosodik, hogy ők is a KÖR-ből indultak ki.

KER-ék (hun) = ti-RE, wheel (en) = rRO-të (al) = tə-KəR (azeri) = GUR-pila (bask) = кола (bel) = колело, гу-ма (bul) = hjul (den) = pyö- (fin) = RO-ue (fr) = τ-ροχ-ός (ejtsd: t-ROK-ósz, gre) = wiel (ned) = kolo (cro) = RO-da (cat) = дөң-гелек (kaz) = RU-ota (kor) = RO-tae (latin) = koło (pol) = RI-tenis (lat) = RA-tas (lit) = RA-d (ger) = RU-ota (it) = колесо (ru) = RU-eda (es) = te-KER-lek (tur) = olwyn (wal) = ca-KRI, apas-KAR-a (sans)

kerék2

Az angol honnét szedhette a WHEEL-t ? Talán a kerék-KÜLLŐ-t keverték össze vele ? A baszk GURpila nem GURult messze a fájától: KER>GER>GUR. A szláv nyelvekben a KOLO is KÜLLŐ lesz – ez tetszett meg a névkölcsönzőnek a kerékben. A francia ROUE (ejtd: RU) is a GUR-ul-ból ered. A görögben szépen megmaradt a ROK (ROK>KOR>KER). A latinban is a GUR-ul, fo-ROG szó maradványait fedezhetjük fel. A macedón т-рка-ла is tartalmazza a KAR-t. A török te-KER-lek szinte hibátlan. Az üzbég g’ildi-RAK, nemkülönben a szanszkrit ca-KRI és apas-KAR-a is rendkívül figyelemreméltó.

Tegyünk egy kis kitérőt !

Ejtsünk néhány szót a K>G hangváltásról: a KÖR vonala egy GÖR-be, vagyis a KÖR GÖR-bül, de úgy is mondhatnánk, hogy KÖR-bül. Ha elindul a kocsi, a KER-ék GUR-ul vagy GÖR-dül. Ha nem egyenes vonalat húzunk, akkor azt mondjuk, hogy GÖR-be. Az egyenes vonal GÖR-bülete nulla, az r sugarú KÖR GÖR-bülete 1/r minden pontban. E két síkgörbe (és csak ezek) állandó görbületűek. A térben ilyen a körhenger felületére illeszkedő, állandó emelkedésű csavarvonal(2), amit ha elképzelünk, megkapjuk a RUG-ót.

RUG-ó (hun) = sp-RInG (en) = пру-жина (ejtsd: pRU-zsina, ru, bul) = mal-GU-ki (bask) = op-RUG-a (bos, cz, cro) = Go-rm-UR (isl) = jala-KAR-a (sans)

Érdekes, hogy az angolban a sp-RInG nem csak RUG-ó, hanem TAVASZ jelentéssel is bír. Erre az lehet a magyarázat, hogy tavasszal a RÜGy-ek is KÉPLETESEN úgy pattannak ki, mint a RUG-ó.

RÜGy (hun) = b-URG-eon (en) = tum-UR-cuq (azeri) = d-RUG-ar (bos) = bo-URG-eon (fr) = б-үр-шік (kaz) = GER-moglio (kor) = GER-men (latin) = GER-moglio (it) = b-RO-te (es) = tom-UR-cuk (tur) = bla-GUR-yn (wal)

A RUGÓ szó betűi más sorrendben: UGOR, UGR-ik:

UGR-ik (hun) = sp-RUnG (en) = KëR-cim (al) = sp-ROnG (ned) = sp-RInG-en (ger)

Szóval, ha meg-UGR-ranak a fák, bokrok, azaz elkezdenek RÜGy-ezni, akkor kétségtelenül itt a tavasz.

Persze van, aki nem hisz a szemének és nem akarja meglátni az összefüggéseket. Véletlen egybeesések ? Meg kell érteni, hogy nincsenek véletlenek a szavak képződése terén. Majdnem 100 % az esélye, hogy az egyik nyelv a másiktól vette át a szót, legalábbis annak az alapját (kivételek a teljesen új szó-kreációk). Aztán sikerült úgy összekutyulni a betűket, hogy az adott szóra sokszor még a saját édesanyja sem ismerne rá, ha a magyar nyelvben nem maradtak volna meg épségben az eredeti szógyökök, szavak és szóbokrok, aminek segítségével be lehet azonosítani a vadhajtásokat.

Most pedig UGOR-junk vissza a KÖR-höz:

KOR-dé (hun) = CAR-t (en) = QER-re (al) = KäR-u (est) = KäR-ry (fin) = ChAR-iot (fr) = KAR (ned) = CAR-t (irl) = CAR-ro (cat) = CAR-rus (latin) = CAR-rello (it) = CAR-inho (por)

kordé

A KOR-dé-nál a nagy KER-ék a legszembetűnőbb. Sok nyelv KOR-dé szavában szépen megőrződött a KER-ek KER-ék. Érdekes, hogy az angol a KÖR-t SZ-szel ejti: SZIR-köl=CIR-cle, a KOR-dét viszont már K-val: KÁR-t=CAR-t.

A KOR-dé-nál eggyel nagyobb KER-ekes jármű a

sze-KÉR (hun) = ChAR-iot (en) = KAR-roca (al) = GUR-dia (bask) = колесница (bul) = vůz (cz) = vogn (den) = sõjavan-KER (est) = vaunuissaan (fin) = ChAR-iot (fr) = KAR-uce (cro) = CAR-ruatge (cat) = күйме (kaz) = CAR-rus (latin) = rydwan (pol) = wagen (ger) = CAR-ruaje (es)

szekér2

A vasszekerek megjelenésével a gyeplőt felváltotta a

KOR-mány (hun) = steering (en) = sükan CAR-xı (azeri) = руль (bel) = кор-милно (bul) = volant (cz) = ohjauspy-örä (fin) = volant (fr) = stu-ur (ned) = roth stiúrtha (irl) = stýri (izl) = KIER-ownica (pol) = stūre (lat) = vairas (lit) = len-KRA-d (ger) = volante (it) = руль (ru) = di-REK-siyon (tur) = кер-мо (ejtsd: KER-mo, ukr)

kormány

A KOR-mány alapképe is a KÖR, mivel ez is KER-ek. A szó mondanivalóját, azaz a KER-ekséget már nem sok nyelv őrizte meg.

A KER-eszt a KÖR-t négy egyenlő részre osztja, vagyis a KÖR-oszt-va = KÖR-öszt =

KER-eszt (hun) = CRO-ss (en, isl, swe, nor) = KRY-g (al) = GUR-utzatuko (bask) = кры-ж (bel) = кръ-ст (bul) = KR-st (bos) = Kří-ž (cz) = KRY-dse (den) = RI-st (est) = RI-sti (fin) = CRO-ix (fr) = KRU-is (ned) = KRI-ž (cro) = tras (irl) = CRE-uar (cat) = кре-ст (ejtsd: KRE-szt, kaz, ru) = CRO-ce (kor, it) = CRU-cis (latin) = KR-zyż (pol) = KRU-sts (lat) = KRY-žius (lit) = KRE-uz (ger) = KRY-ss (nor) = CRU-sar (por, es)

napkereszt másolata

Francia CROix = KÖR ben az X = magyar KER-eszt, azaz a KÖROSZT-va. Az angol összevonta a CRO-ss ba a KÖR és az OSZ-t szókat. Az olasz, spanyol, portugál a KER-ály KÖR éből elhagyta a K-t, így lett RE. A KRI-sztus, KER-esztény, stb. szavak is a KÖR-ből erednek a KER-eszten keresztül.

A KER-eszt, a KOR-ona és a KIR-ály (KER-ál) szavak is szorosan összefüggnek egymással. Mindegyiknek a KÖR az alapja.

KOR-ona (hun) = CRO-wn (en) = KUR-orë (al) = KOR-oa (bask) = кар-она (bel) = кор-она (bul) = KRU-na (bos) = KOR-una (cz) = KRO-ne (den) = KRO-on (est) = KRU-unu (fin) = COUR-onne (fr) = KRO-on (ned) = KRU-na (cro) = ChOR-óin (irl) = KÓR-óna (isl) = COR-ona (cat) = краун (kaz) = COR-ona (latin) = KOR-ona (pol) = KRO-nis (lat) = KAR-ūna (lit) = KRO-ne (ger) = KRO-ne (nor) = COR-ona (it) = кор-она (ru) = COR-oa (por) = COR-ona (es) = CRO-wn (swe) = кру-на (ser) = KOR-una (tót) = KRO-na (slo) = кор-она (ukr) = GOR-on (wal)

korona

Mondhatjuk, hogy a KOR-ona az egyik legnagyobb épségben megmaradt szó Európa-szerte. A KOR-ona felülnézeti képe egy KÖR, s némelyikben még egy KER-eszt is található. A KOR-onát a KIR-ály, régiesen mondva a KER-ál viselte.

KIR-ály, KER-ál (hun) = KI-ng (en) = KRA-l (azeri) = er-REG-e (bas) = кар-оль (bel) = цар (ejtsd: CÁR, bul) = KRA-lj (bos) = KRÁ-l (cz) = KO-nge (den) = KU-ningas (est) = RO-i (fr) = KO-ning (ned) = KRA-lj (cro) = (irl) = K-onun-GUR (isl) = RE-i (cat) = REX (ejtsd: REK-sz, latin) = KRÓ-l (pol) = KAR-alis (lat) = KAR-alius (lit) = KÖ-nig (ger) = KO-nge (nor) = RE (it) = кор-оль (ejtsd: KOR-olj, ru) = RE-i (por) = RE-y (es) = KU-ng (swe) = краљ (ser) = kráľ (tót) = KRA-lj (slo) = кор-оль (ukr) = QIR-ol (üzb)

király

Jól látható, hogy a KIR-ály, KOR-ona és KER-szt szavak szorosan összefüggnek. A magyar királyok KOR-onázási szertartásának része volt, hogy a KIR-ály lovával felléptetett a KOR-onázási dombra, és a négy égtáj felé vágott a KAR-djával. A KER-eszt a KÖR-t négy egyenlő részre osztja, ami a négy égtájat is jelképezi. Néhány nép a KIR-ály-KER-ál megnevezésénél elhagyta a KER-ből a K-t, így lett RE vagy RÉ, illetve ÚR. Ez a Napisten elnevezése is egyben, s tudjuk, hogy a KIR-ályok az isteni hatalom földi helytartói.

Most akkor nézzük egy nem emberi teremtmény ruháját:

KÉR-eg (hun) = KOR-e (al) = CRU-st, b-ARK (en) = lurrazal (bask) = с-кар-ынка (bel) = кор-а (bul) = KOR-a (bos) = KůR-a (cz) = s-KOR-pe (den) = KOOR-ik (est) = KUOR-i (fin) = CRO-ûte (fr) = κρο-ύστα (ejtsd: KRÚ-sztá, gre) = KOR-st (ned) = s-CRE-amh (irl) = jarðs-KOR-puna (isl) = es-COR-ça (cat) = қыр-тыс (kaz) = CRO-sta (kor) = KOR-ica (cro) = CRU-sta (latin) = s-KOR-upa (pol) = GAR-oza (lat) = KRU-ste (ger) = s-KOR-pe (nor) = CRO-sta (it, por) = кор-ка (ejtsd: KOR-ka, ru) = COR-teza (es) = s-KOR-pa (swe) = кор-а (ser) = kôr-a (tót) = s-KOR-ja (slo) = kabuk (tur) = кір-ка (ejtsd: KIR-ka, ukr) = CRW-st (wal)

kéreg

A KÉR-eg-nél majdnem minden vizsgált nyelvben megtalálható a KÖR. A KÉR-eg KÖR-be veszi a fát, védelmezi. A Földet is KÉR-eg veszi KÖR-be. Az agyat is.

A következő szó alapja is a KÖR:

KOR-só (hun) = jug, pitch-ER (en) = b-ROK-ë (al) = küpə, ib-RIK (azer) =pe-GAR-ra (bask) = гар-лач (ejtsd: GAR-lacs, bel) = гар-афа (ejtsd: GAR-afa, bul) = džbán (cz) = KRU-kke (den) = CRU-che, b-ROC (fr) = KRU-ik (ned) = KRI-gla (cro) = кумура (kaz, kir) = QUAR-taredda, b-ROC-ca (kor) = hydria, amphoram (latin) = dzban (pol) = KRū-ka (lat) = KRU-g (ger) = KRU-kke (nor) = b-ROC-ca (it)

korsó

Mi köze a KOR-sónak a KÖR-höz ? Ha felülről nézzük, több KÖR-t is észrevehetünk benne. Agyagból készül oly módon, hogy a KOR-ong forog KÖR-be KÖR-be, s a fazekas – akinek a másik neve KER-ámikus – szépen elkészíti a KOR-sót.

Az angol JUG a magyar BÖG-re szóból keletkezett: BÖG>MUG>JUG – erre az alábbiakban teljes fény derül. Az albán b-ROK-ë tökéletesen megőrizte a KÖR>KOR formát. Az azeri küpə jelöli a KOR-sót, de az átvételnél összekeverték a KUPÁ-val, ami nem korsó – az ib-RIK szavukban megmaradt a magyar KÖR. A baszk pe-GAR-ra is megőrzött valamit a KOR-sóból: KOR>GOR>GAR. A belorusz: гар-лач (ejtsd: GAR-lacs), a bolgár гар-афа (ejtsd: GAR-afa), … szintén őrzi a magyar KOR-só-ból a KÖR-t: KOR>GAR>гар.

Egyelőre ennyit a K+R betűkapcsolatról. A vak is láthatja a fenti példákból, hogy a magyar nyelvben mit jelent a KÖR, s hogyan bontakoznak ki belőle azok az elnevezések, amiknek a legjellemzőbb tulajdonsága a KEREK-ség.

2. T+R

A magyar nyelvben mindegy, hogy milyen magánhangzó kerül a T és az R közé, a szó alapvető lényege, alapképe az, hogy: egymást követő részek. Csupán figyelmesen kell szemlélni a szavakat, s megérteni a mondanivalójukat. A TOR-ta és a TOR-ony is egyformán keletkezik: egyik emelet a másikra épül, szépen sorjában. A TOR-na és a TOR-túra is egymást követő részekből áll, egyik mozzanat jön a másik után. Egy TER-v, TÚR-a, TÖR-ténet, TÖR-vény is lényegében úgy épül fel, mint egy TOR-ony: egyik rész követi a másikat, s úgy állnak össze egésszé. Megállapíthatjuk, hogy TAR=TÁR=TER=TÉR=TOR=TÖR=TUR=RAT=RET=ROT=RUT.

TOR-ony (hun) = TO-we-R (en) = kullë (al) = qala (azeri) = DOR-rea (bask) = кула (bul, ser) = TORanj (bos) = věž (CZ) = TåRn (den) = TORn (est, swe) = TORni (fin) = TOUR (fr) = πύρ-γος (ejtsd: TÚR-osz, gre) = TORen (ned) = TORnja (cro) = TÚR (irl) = TURn (isl) = TOR-re (cat) = TURrim (latin) = wieża (pol) = TORnis (lat) = TURm (ger) = TåRn (nor) = TOR-re (it, por, es) = башня (ru) = kule (tur) = TwR (wales)

torony2

Nagyon szépen fennmaradt a TOR szógyök sok nyelvben. Az alábbi képeket összehasonlítva érthetővé válik a T+R betűkapcsolat lényege:

TOR-ta (hun) = cake, TAR-t (en) = TOR-të (al) = TOR-t (azeri) = TAR-ta (bask, es) = тор-т (ejtsd: TOR-t, bel, kaz, pol, ru, ukr) = тор-та (ejtsd: TOR-ta, bul, cro) = TOR-ta (bos, kor, it) = DOR-t (cz) = TAAR-t (ned) = TOR-te (lat) = TOR-tas (lit)

torta másolata

Ha megfordítjuk a T+R-t, a mondanivaló ugyanaz marad: RÉT-eges felépítés:

RÉT-eg (hun) = s-TRA-ta (en, cro, irl, latin, nor, swe, wal) = sh-TRE-së (al) = es-TRA-tuak (bask) = souv-RsT-ví (cz) = ker-RosT-umiin (fin) = s-TRA-te (fr) = σ-τρώ-ματα (gre) = es-TRA-ts (cat, por, es) = қабат-тар-ының (kaz) = s-TRA-tificata (kor) = wa-RsT-wa (pol) = s-TRA-ti (it) = TA-bakala-R (tur) = paras-TAR-a, vis-TAR-a (sanskrit)

réteg

RÉT-es (hun) = s-TRU-del (en, den, est, fin, fr, ned, irl, isl, ger, nor, it) = с-тру-дель (bel, ru, ukr) = щ-руд-ел (bul) = š-TRU-dla (bos) = š-TRů-dl (cz) = š-TRU-dla (cro) = ш-тру-дель (kaz) = s-TRū-dele (lat, lit) = TUR-ta (tur) = s-TRW-del (wal)

De nem csak kézzel megfogható dolgok elemei épülhetnek egymásra, hanem különböző tevékenységek mozzanatai is. A T+R szógyök felfedezhető a TOR-na, TOR-túra, TÚR-a, TÜR-elem, TER-emtés, TER-vezés, TÁR-sulás, TÖR-vénykezés, TÖR-ődés, sat. kifejezésekben is, és mindben ugyanazt az értelmet hordozza.

TOR-na (hun) = TOUR-nament (en, irl) = TUR-neu (al) = TUR-nir (azeri, bos, cro) = тур-нір (ejtsd: TUR-nir, bel, bul, kaz, ru, ukr) = TUR-naj (cz) = TUR-nering (den, nor, swe) = TUR-niir (est) = TUR-naus (fin) = TOUR-noi (fr, kor) = TOER-nooi (ned) = TOR-neig (cat) = TUR-niej (pol) = TUR-nīrs (lat) = TUR-nyras (lit) = TUR-nier (ger) = TOR-neo (it, es) = TOR-neio (por) = TUR-nuva (tur) = TUR-niri (üzb) = TWR-namaint (wal)

torna

A TOR-nában is egyik elem követi a másikat, akárcsak a TOR-ta vagy a TOR-ony emeletei. Ugyanez a helyzet a TER-emtés, TER-vezés esetében is.

TERemtés (hun) = c-REAT-ion (en) = ya-RAD-ıcılıq (azeri) = с-твар-энне (bel) = s-TvAR-anje (bos) = TvOR-ba (cz) = op-RET-telse (den) = luominen (fin) = c-RéAT-ion (fra, kor) = c-RE-ëren (ned) = s-TvAR-anje (cro) = ch-RUT-hú (irl) = c-RE-ació (cat) = жа-рат-ылыс (kaz) = TwOR-zenie (pol) = RAD-īšana (lat) = c-RE-azione (it) = oluş-TUR-ma (tur) = с-твор-ення (ukr) = c-RE-u (wal)

teremtés

TERmészet (hun) = na-TUR-e (en, fr) = na-TYR-ë (al) = na-TUR-a (bask, pol, it) = пры-род-а (bel, bul, ru) = pri-ROD-a (bos, cro) = pří-ROD-a (cz) = na-TUR (den, ger, nor, swe, wal) = na-TUUR (ned) = ná-DÚR (irl) = na-TUR-alesa (cat, es)

A K+R, G+R, T+R betűkapcsolat után vessünk egy pillantást a P+R betűkapcsolatra is:

3. P+R

A P+R jelentése: kicsi (parányi) rész(ek). POR, PÁR-a, PER-met, POR-c, PER-c, PIR-kadat, PIR-inyó, POR-onty, PAR-szt, PAR-ázs, REP-ed, ROP-og, …

POR (hun) = PO-wde-R (en) = P-luh-UR (al) = пра-х (bul, ru) = PRA-šina (bos) = PRA-ch (cz) = PÖ-ly (fin) = PO-ussiè-Re (fr) = PO-ei-Ra (gal, por) = PRA-šina (cro) = PO-lva-Ra (kor) = PU-lvis (lat) = PRO-ch (pol) = PU-tekļi (lat) = PO-lve-Re (it) = PO-lvo (es) = пра-шина (ser) = PRA-ch (tót) = PRA-h (slo)

Majdnem mindegyik vizsgált nyelvben megtalálható a POR-ból a P+R. A latinban az R<L-re változott (itt eszünkbe juthat a Brian életéből a “legyen Lóbelt” bekiabálás). Vannak, akik összegyúrták a POR-t és a pulvist. Néhány helyen vendéghangok jelentek meg, de a lényeg mindenhol ott van: a P+R – jelentése: kicsi rész.

PER-met (hun) = s-PRA-y (en, den, nor) = s-PëR-kat (al) = s-PRE-y (azeri) = с-прэ-й (bel) = с-пре-й (bul) = s-PRE-y (bos) = PRI-tsima (est) = va-POR-iser (fr) = s-PRO-eien (ned) = s-PRE-j (cz, cro, ser, tót) = s-PRA-eála (irl) = s-PRU-zzo (kor) = s-PRY-skać (pol) = PUR-kšti (lit) = s-PRÜ-hen (ger) = s-PRU-zzare (it) = с-пре-й (ru, ukr) = PU-lveriza-(por, es) = s-PRA-ya (swe) = PR-šite (slo) = -skürtün (tur)

A s-PRI-ccel, s-PÓR-a és s-PER-ma szavak is ebbe a sorba illenek.

PÁR-a (hun) = va-POR (en, cat, por, es) = пар (ejtsd: PÁR, bel, ru, ukr) = пар-а (ejtsd: PÁR-a, bul, ser) = PAR-a (bos, cro, pol, tót, slo) = PÁR-a (cz) = damP (den, ned, ger, nor) = AUR (est) = höyRy (fin) = va-PEUR (fr) = va-POR-e (it) = buhar (tur)

A PÁR-a olyan, mint a PER-met és a POR, mégis egy kicsit más. A három szó gyökében a P+R mássalhangzópáros adja az alapvető jelentést: kicsi, parányi részek. A magánhangzók csak pontosítják a mondanivalót. A PER-MET szóban a T a TÁV-olodást, az M pedig az EM-elkedést jelöli.

Ha a PÁR-lat szó idegen nyelvű megfelelőit keressük, már nem járunk akkora sikerrel, mint a PÁR-a esetében: distillate, esencë, дыстылят, sat.

Sejthető, hogy pálinka szavunk eredetileg PÁR-linka lehetett, utalva az elkészítés módjára.

4. M+R

Tegyük mérlegre a MÉR szavunkat és nézzük meg, hogy milyen idegen nyelvben szerepel még ? (Zárójelben az adott szó “nemzetisége”.)

MÉR (hun) = MAS (al) = MET-e (en) = vy-Měř-it (cz) = ud-MåL-e (dk) = MET-e (fin) = MæL-du (is) = M-edi- (cat) = com-MET-o (lat) = z-MIER-zyć (pl) = iz-MēR-īt (lit) = M-isura-RE (it) = от-мер-ять (ru) = M-edi- (es) = vy-MER-ať (tót)

Itt-ott azért rá lehet ismerni MÉR szógyökre. Ha a latinból ered, akkor miért nem MET mindenhol ? Ha a finnek a latinból vették át, akkor a letteknél miért MÉR ? Hogy miért ? Hát mert nem így történt. Na de menjünk tovább MÉR-TÉK-kel !

MÉR-ték (hun) = ME-asu-Re (en) = мяр-ка (bul) = MjER-iti (bosnyák) = z-MěR-it (cz) = MåL-e (dk) = MIT-ata (fin) = ME-su-R-er (fr) = μέτρ-ο – METR-o (gre) = MjER-iti (cro) = ME-nsu-Ra (lat) = z-MiER-zyć (pol) = мер-ење (mac) = MES-sen (ger) = MåL-e (nor) = M-isura-RE (it) = из-мер-ение (ru) = ME-di-R (es) = z-MER-ať (tót) = MER-jenje (slo) = ви-мір (ua) = ME-su-R (welszi)

MER-MÉR-MIER-MJER-MAL – mondhatjuk, hogy ezek a szavak is egy tőről fakadnak.

egyensúly-баланс

És akkor most jön az érdekesség, azaz most ugrana a finnugrász majom a vízbe, ha eljutna idáig az olvasásban.

MÉR-leg (hun) = BIL-anc (al) = LIB-ra (en) = BAL-antze (baszk) = бал-анса (bul) = BAL-ance (dk) = BIL-ansi (észt) = tase (fin) = BIL-an (fr) = LIB-ra (lat) = BIL-ans (pl) = BIL-ance (lett) = BAL-ansas (lat) = BIL-anz (ger) = BAL-anse (nor) = BIL-ancio (it) = бал-анс (ru) = BAL-ance (e) = BIL-anço (tur)

mérleg

Merre BIL-len a mérleg nyelve ? Míg a többi európai nyelv MÉR-leg és MÉR-ték szavaiban ilyen-olyan elkorcsosult formában szerepel a MÉR szógyök, ezzel szemben a MÉR-leget jelentő szavaikból teljes egészében hiányzik. Helyette többnyire a BIL-len szó variációival és a BIL-lenés fogalmával fejezik ki a MÉR-leget, ami nagyon szemléletes, hiszen a MÉR-leg – egy esetet kivéve – mindig BIL-len valamerre.

A magyarban a MÉR-leghinta azonos értelmű megfelelője a LIB-ikóka. A LIB-ikóka szó más nyelvekben nem található.

mérleghinta

Sőt ! A többi nép a BIL-lenést is rendkívül értelmetlen módon fejezi ki a magyarhoz képest: tilt, kantelen, lutning, slīpums, pakrypimas, plandeka, тент, sklon, inclinazione, inclinaison, stb.

A LIB-benéssel még jobban meggyűlik a fordítók baja: nincs találat, flattern, svolazzanti, aleteando, ?, …

A LOB-banásnál is nagy a kavalkád: flicker, flimmern, мерцание, välkyntä, parpelleig, …

5. L+B

lobban

Azonban a magyar nyelvben nagyon érzékletesen fejezik ki az alábbi szavak a lényeget. A tűz LOB-og – a zászló LEB-eg, amiben benne van a tűz LOB-ogása is, ezért LOB-ogó-nak is nevezzük. De nem csak a tűz, hanem a víz is LOB-og-hat, ha forraljuk. Nem csak a LOB-ogó, de a LEP-ke vagy a LEP-edő is LIB-eg-het, LEB-eghet a szélben. Ha az ember fürdőzik, gyakran LUB-ickol, ahogy paskolja a vizet. LÓB-álni lehet kezet, lábat. Ha rossz a LÁB-a, akkor a szék BILL-eg, az ember BALL-ag. A BÖL-cső is BILL-eg. Aki BÓL-ogat, BILL-egeti a fejét. Ha kellemes érzések LOB-ognak bennünk, akkor BOL-dognak érezzük magunkat, … és így tovább.

lobogó

LAB – láb, labog

LEB – lebbel, lebben, lebbencs, lebeg, lebegő, lebegtet, lebenke, lebény, lebke, lebked,

LIB – libeg, liba, lolibri, libben, libbencs, libickel, libikóka, libonka, libuc, ko-lib-ri

LOB – lóba, lobácsol, lobbad, lobban, lobbantyú, lobicskol, lóbita, lobog, lobogó, loboz

LUB – lubickol

LÜB – lübög

BAL – ballag

BIL – bili, bilincs, biling, bille, billeg, billen, billencs, billenés, billentyű

BOL – bólint, bólogat, boldog, bolond

BÖL – bölcső, bölény

Aki kíváncsi a számára ismeretlen szavak értelmére, a Czuczor-Fogarasi szótárban megtalálja !

Megállapíthatjuk, hogy a magyar nyelvben az L+B mássalhangzópáros által képzett szógyökök és az ebből kinövő szavak mindegyikének jelentésében valamilyen formában szerepel a BIL-legő-LIB-egő tulajdonság. Az idegen nyelvekre mindez már nem mondható el.

lebben2

6. L+P

Ha pedig az L-hez P-t társítunk, akkor azzal azt fejezzük ki, hogy az adott szó valami LAP-os-at jelöl.

LAP, LÁP – lap, láp, lapa, lápa, lapác, lapad, lapád, lapadál, lapadék, Lápafő, lapály, lapályos, Lapáncsa, lapány, Lapás, lápás, lapasz, lapát, lapátfog, lapátka, lapátkerék, lapátmű, lapátol, lapátos, lapátoz, lapátszarv, lapcsont, lapcím, lapda, lapfej, lápfenék, lápföld, lapi, lapic, lapicka, lapincsol, lapis, Lapispatak, lapít, lapítás, lapító, lapítókalapács, lapítóminta, lapítómű, lapítópöröly, lapka, laplika, lapmértan, lapocka, lapockacsont, lapockásdi, lapockáz, lapockázás, lapod, lapol, lapony, laponya, laponyag, lapor, lapos, lápos, laposan, laposfogó, laposgiliszta, laposít, laposítás, laposka, Laposnyak, laposodik, laposorr, laposság, lapostetű, laposvas, lapótya, lapoz, lapozás, lapőr, lapösszlet, lapp, lappad, lappadás, lappag, lappagó, lappan, lappancs, lappang, lappangás, lappangó, lappantgat, lappanva, lappant, lappantyú, lappasz, lappaszkodik, lappatag, Lappország, lappul, laprúd, Laps, Lapsa, Lapsanka, Lapsina, lapsodrony, lapszám, lapszámoz, lapta, laptaborz, laptár, laptatövis, laptika, lapu, Lapujtó, lapul, lapulás, Lapúpatak, lapus, Lapusnik, lapülő, lapvas, lapvésű, ka-lap, ka-lap-ács.

LEP, LÉP – lep, lép, lepcs, lepcse, lepcsen, lepcsenés, lepcses, lépcső, lépcsőfal, lépcsőfok, lépcsőház, lépcsőkar, lépcsőzet, lépce, lépcel, lépdegél, lépdegelés, lépdel, lépdelés, lepe, lepedés, lepedez, lepedő, lepedővászon, lépeget, lepel, lepencs, lepencsék, lepedék, lepénfa, lepentyű, lepény, lepénydeszka, lepenye, lepenyeg, lepenyén, lepenyfa, lepényke, lepénysütő, lépér, Leperd, lépes, lépés, lépesedés, lépesedik, lepez, lépezés, lépfa, lépfene, lépfű, lepke, lépő, leppeg, leppencs, Leppend, leppentyű, leppes, lépragasz, léprigó, lépsank, lépsejt, Lepsény, lépsérv, léptet, léptetés, léptetve, leptibe, lépvessző, lépvész.

LIP – lipe, lipec, lipeckedik, lipi, lipicsán, lipeckel, lipilapi, lipinka, liponka, lipinkáz, Lipóc, lipong, lipongás, liponka, Lippa, lipsi.

LOP – lop, lopacsol, lopacsolás, lopadék, lopály, lopakodik, lopás, lopesz, lopicskál, lopkod, lopó, lopódzik, lopva.

PAL, PÁL – pala, palaagyag, palaasztal, palabánya, palacsinta, palacsintasütő, palack, palacka, palackafű, palácol, palafedél, palafödél, palafödés, palaj, palakalapács, palamár, palangol, palánk, palánka, palánkkerítés, palánkol, palánta, palást, palástfű, palástol, palástos, palaszka, palatábla, palázol, pálca, paléta, pálha, pálinka, palka, pallag, pallany, pallás, pallér, pálik, palló, pallos, pállik, pálma, pálya, palmant, palota.

PEL, PÉL – pele, pelengér, pelengérez, pelenka, pelikán, pehely, pelyva

PIL – pilla, pilinck, pilinga, pilinke, pillanat, pillant, pillangó, pille, pilled, pillér, pillog.

POL – polcsa, polc, pólé, pólya, póling, poloska, polyva.

Aki kíváncsi a számára ismeretlen szavak értelmére, a Czuczor-Fogarasi szótárban megtalálja ! (Nem az összeset gyűjtöttem ki.)

A felsorolt szavak mindegyike valamilyen módon a LAP-osságra utal, ezért kétség sem férhet hozzá, hogy az L+P hang/betű kapcsolata a LAP-osságot jelöli. Néhány szót – kiragadva a felsorolásból – vessünk össze más nyelvek megfelelő elemeivel.

lapos

LAP-os (hun) = PLA-in (en) = пло-сък (PLO-szk) (bul) = ravan (bosnyák) = PLO-chý (cz) = f-LA-d (dk) = tasainen (fin) = PLA-t (fr) = ravan (cro) = PLA-na (lat) = PLY-tki (pol) = PLA-tt (ger) = PIA-tto (it) = PI-so (e) = PLO-chý (tót) = ff-LA-t (welszi)

LÁP (hun) = kënetë (al) = bog (en) = бла-то (bul) = močvara (bosnyák) = bažina (cz) = mose (dk) = marsh (fin) = fondriere (fr) = βάλτος (gre) = močvara
(cro) = PALus (lat) = wrzosowisko (pol) = PEL-kė (lit) = Sumpf (ger) = myr (nor) = PAL-ude (it) = бол-отный (ru) = pan-tano (e) = močiar (tót) = močvirje (slo) = бол-отний (ua) = gors (welszi)

Más nyelvek LAP-os szavánál szépen látszik az L+P, a LÁP-nál viszont már nem ilyen jó a helyzet.

LAP-át (hun) = LOP-atë (al) = shovel, PA-dd-Le (en) = лоп-ата (bul) = LOP-ata (bosnyák) = LOP-ata (cz) = skovl (dk) = LAP-io (fin) = PEL-le (fr) = LOP-ata (cro) = PAL-a (lat) = LOP-ata (pol) = LāP-sta (lett) = лоп-ата (mac) = Schaufel (ger) = s-PA-de (nor) = s-PAL-are (it) = лоп-ата (ru) = PAL-a (e) = LOP-ata (tót)

lapát

LAP-ocka (hun) = sca-PUL-a, лап-атка, LOP-atica, LOP-atka, LAP-aluu, omo-PLA-te, LOP-atica, escà-PUL-a, LāP-stiņa, ска-пул-а, sca-POL-a, omo-PLA-ta, BAL-fais

lapocka

LEP-ke vagy PIL-langó (hun) = flutur, butterfly, tximeleta, пеп-еруда, LEP-tir, motýl, sommerfugl, LIB-likas, perhonen, pa-PIL-lon, vlinder, féi-LE-acán, pa-PAL-lona, кө-бел-ек, PIN-pin-îk, pa-PIL-lo, tauriņš, Schmetterling, far-FAL-la, баб-очка, bor-BOL-eta, mariposa, леп-тир, metulj, ke-LEB-ek, метелик, ka-PAL-ak, glöyn byw

A LEP-ke is LAP-os, ezért hívjuk így. L+P = LAP-os ! Vannak nyelvek, ahol ez még felfedezhető, van, ahol a P átalakult B-vé és van, ahol már nem a LEP-LAP szót vették alapul. Érdekesség, hogy a metulj (szlovén) és a метелик (ukrán) szavakban szerepel a MET szógyök, ami a MÉR-leg BIL-lenésével kapcsolatban jelenik meg néhány nyelvben – a BIL-len pedig megfordítva LIB-ben, ami oly jellemző a LEP-kére.

lepke

PAL-ánk (hun) = PAL-isade, PLA-nk, пал-исада, tule-TAB, PAAL-uttaa, PAL-issade, proštac, PAiL-is, vallus, acies, iežogot, PAL-isadas, зг-рад-а, PLA-nke, PAL-izzata, частокол, prancha, em-PAL-izada, PAL-is

Igen, a PAL-ánk is lapos, akárcsak a LEP-ke, a LAP-át vagy a LAP-ocka. A PAL-ló-ra azt is mondhatjuk, hogy PAdL-ó, illetve azt is, hogy deszka. Érdekes, hogy a PAL-i-SADE szóban és változataiban összevontan szerepel a PAL-ló és a DESZ-ka. Fontos észrevétel, hogy latinul nem LAP-os a PAL-ánk, tehát nem innen ered.

KÉZ=MA+ROK=MAROK

Most pedig nézzünk egy példát a szétválasztásra is. A magyar KÉZ szó megtalálható a baszk ESK-ua és a finn KäS-i kifejezésben. A KÉZ-re másképpen azt mondjuk, hogy MAROK. A markon pedig emígy osztozkodtak Európa népei: katalán: , portugál: MãO, spanyol: MA-no, francia: MA-in, latin: MA-n + lett: ROKA, szlovén: ROKO, horvát: RUKA, lengyel: RęKA, orosz: рука. KÉZ=MA+ROK=MAROK

MARKO-lásnál begörbülnek az ujjak, ezért rejti a MA-ROK a KÖR szót is. A madarak a KAR-OM-mal markolnak, a KAR-om is GÖR-bül, KÖR-bül.

A KAR is a KÖR szóból származik. A KÖR ott van a következő szavakban is: angol: (K)-AR-m, portugál: b-RAC-o, olasz: b-RAC-cio, albán: KRA-h, litván: RAnK-a, lett: ROK-a, orosz: рук-а.

marok-ręka

7. B+G

BAG-oly (hun) = owl (en) = UG-le (nor) = UG-gla (sve) = BA-ykuş (tur) = Eule (ger) = BO-yo’g‘li (üzb)

Az angol és a német jól láthatólag elhagyta a BAG-oly lényegét jelentő BAG-ot. A norvég és a svéd a B-t, a török a G-t vesztette el a BAG gyökből. A legtöbb betűt az üzbég tartotta meg belőle, csak kissé nyakatekerten.

bagoly

Miért a BAG a BAG-oly szó lényegi része és miért a magyar nyelvben szerepelt először ? Erre rögvest választ kapunk a további példákon keresztül !

BOG-lya (hun) = mullar (al) = rick, stack (en) = стог (bel) = копа (bol) = stog (bos) = rick (den) = meule (fra) = plast (hor) = Рик (kaz) = stóg (pol) = GUB-ot (lett) = kup-eta (litv) = Schober (ger) = pag-liaio (it) = стог (rus) = rick (swe) = стіг (ukr) = rick (wal)

Ha ennek a BOG-lyának lenne szeme és csőre, beillene BAG-olynak is. Vegyük észre a nyilvánvalót, az azonos formát ! BOG = BAG

boglya-rick-rak-stack

Az albán MUL-lar és a francia MEUL-e hasonlítanak egymáshoz, és pontosan azonosak a magyar MAL gyökkel. Micsoda véletlen ! Ráadásul a francia MEUL-E a BOG-lyán túl azt is jelenti, hogy MAL-OM-kő. Véletlen ? De mi lehet az angol, welszi, svéd és a kazah (!) RICK ? Erre egész egyszerű a magyarázat: RAK, ahogy a szénát rakod a kazalra. Vajon mi az a STACK, STOG, STIG ? Tegyük elé a horvát pl-AST szót, és máris megkapjuk a BOG-lya másik magyar nevét: ASZTAGкопа, KUP-eta ? Ez a KÚP alakú boglya, vagy másképpen KAZAL. Az olasz PAG-liaio-ban a B>P-re váltott. A német Schober-re pedig nem találtam értelmes magyarázatot.

BÖG-re (hun) = m-UG (en) = kri-gla (bos) = džbánek (cz) = kru-s (den) = kru-us (est) = muki (fin) = GOB-elet (fr) = mok (hol) = kri-gla (hr) = mál (isl) = кру-жка (kirg) = kub-ek (pl) = krū-ze (lett) = puodelis (litv) = кри-гла (mac) = krus (nor) = BOC-cale (it) = кру-жка (ru) = can-eca (por) = jarra (es) = m-UG-g (swe) = kupa (tur)

Amit a képen látunk, az egy BÖG-re forma – de mondhatnók, hogy BOG-lya vagy BAG-oly forma:

bögre-mug4Az angol és svéd MUG ban a B>M-re módosult. A magyar BOG gyököt legnagyobb épségben a francia GOB-elet és (kis módosulással) az olasz BOC-cale őrizte meg. A BOK-ánál még találkozunk a G>K hangváltással. Amelyik szó KER-rel és módosulásaival (KRI, KRU) kezdődik, az a BÖG-re készítésére utal, ami a KOR-ongon történik a KER-amikus-fazekas segítségével. A török és a lengyel keveri a BÖG-rét a KUPÁ-val, a portugál pedig valamiért KANNÁCSKÁ-nak hívja: CANECA. Végül vannak, akik egy kis KER-esztet is belecsempésztek a KER-ámiába: KRU-s.

BOG-ár (hun) = BUG (en) = BÖC-əyi (azer) = бръмбар (bul) = BUB-a (bos) = BROUK (cz) = B-ille (den) = mardikas (est) = kovakuoriainen (finn) = scara-bée (fr) = be-souro (galíciai) = ciaróg (ír) = bjalla (is) = escara-bat (kat) = BrUC-hus (latin) = vabole (lat) = vabaliukas (lit) = Буб-а (mac) = B-ille (nor) = scara-beo (it) = жук (ru) = besouro (por) = escarabajo (es) = skal-BAG-ge (swe) = chro-BÁK (tót) = BÖC-ek (tur)

bogár2

A BOG-ár ugyanaz a forma, mint a BAG-oly, BOG-lya, BÖG-re. A magyar nyelvben logikus módon ugyanabból a B+G és a B+K gyökből nő ki mindegyik szó, amelynek az alap-érteménye, alap-képlete ez a forma.

Legszebben az angol és a svéd őrizte meg az eredeti szó-gyököt. A török, tót, macedón, bosnyák, cseh és azeri csak kisebb módosításokat hajtott végre, a maradék pedig ízekre szedte a BOG-arat. Érdekes, hogy a tót nyelv csupán pár száz éves, és (nyelvtörténetileg) ilyen rövid idő alatt sikerült lerontaniuk az alapszót.

BOG-rács (hun) = kazan (albán) = BO-wl, cauldron (en) = qazan (azeri) = cauldron (baszk) = кацёл (bel) = котел (bul) = kotao (bos) = kotel (cz) = heksekedel (den) = pada (est) = pata (finn) = chaudron (fr) = ketel (nl) = kotao (cro) = казан (kirgiz) = caldariam (latin) = kocioł (pol) = katilas (lit) = котел (ru) = caldera (es) = kittel (swe) = kotel (slo)

bogrács2

Nem lehet nem észrevenni, hogy az angol B-OWL és OWL mutat némi hasonlóságot. Magyarul BOG-rács és BAG-oly. Ugyanaz a helyzet,mint a BOG-lyánál: ha megfordítjuk a BOG-rácsot ábrázoló képet és rajzolunk rá csőrt meg szemeket, máris kész a BAG-oly !

A KOTEL, KETEL, CALDERA és a hasonló torzulások pedig a magyar KATLAN szó változatai. A KATLAN egyenlő az ÜST-ház-zal. Az ÜST pedig valóban úgy néz ki, mint a BOG-rács, csak nagyobb kiadásban.

BEGY (hun) = bre-ast (en) = dənlik (azeri) = rinta (finn) = poitrine (fr) = bor-st (nl) = chest (isl) = krūtinė (lit) = bru-st (ger) = petto (it) = грудь (ru) = pecho (es) = brö-st = hrvoľ (tót) = prsa (slo) = GÖG-üs (tur) = груди (ukr)

begy

BÖGY-ös (hun) = BUX-om (en) = BUK-som

begy3

A BÖGY-ös forma beillik a BOG sorba, akárcsak a

BOGY-ó (hun) = ko-kërr (al) = BE-rry (en) = giləmeyvə (azeri) = я-гад-а (bel) = BOB-ica (bos) = BOB-ule (cz) = bær (den) = mari (est) = baie (fr) = BOB-ica (cro) = s-méar (ír) = BAY-a (cat) = BAC-a (ejtsd: BAK-a, lat) = ja-GOD-a (pol) = OGA (lett) = UOGA (lit) = BEE-re (ger) = BAC-ca (it) = я-год-а (ru) = BAG-a (por) = BAY-a (es)

bogyó2

Az albánban a KER<KÖR a lényegi mondanivaló. Az angol, svéd, norvég, német, stb. elhagyta BOG-ból a G-t. A cseh, horvát, bosnyák, szerb, stb. a BOG-ot BOB-ra változtatta. A lett, litván, stb. elhagyta a B-t. Az orosz, ukrán, lengyel megfordította a BOG-ot és a B>D-re változott: GOD. A latin és az olasz a G-t K-ra cserélte. A portugál és a spanyol őrizte meg legszebben az eredeti BOG (BOGY) szavunkat.

BOLYGÓ (hun) = PLA-neta (lat, es, por, cat, baszk, pol, cz, ru, stb.) = PLA-net (en, den, nor, swe, ger, stb.)

lapos

Az eddigi összehasonlításokból jól látszik, hogy a magyar BAG-BOG gyökből kinövő szavak idegenbeli átvételei ilyen-olyan töredékekben még megőriztek valamit az eredeti betű-képletből, viszont érteni már nem értik a képi mondanivalót, csak rendezetlen betűhalmazok azok.

BOLYGÓ szó más nyelvekben így szerepel:

PLA-net(a). Mit jelent a PLA ? LAP-osat ! Nagyon sok időn keresztül véresen komolyan vette az ún. “elit” a geocentrikus világképet a LAP-os Földdel és a körülötte keringő LAP-os PLA-nétákkal, azaz BOLYGÓ-kkal.

De mi az értelme a BOLYGÓ szónak ? Egyrészt szerepel benne a bolygás, bolyongás, ami megfelel a keringésnek, másrészt a B+G kapcsolata a GÖMB formára utal.

BOLYGÓ szavunk az idegen nyelvekbe GLOBUS -ként került át, ami FÖLD-GÖMB-öt jelent. GLÓBUS, azaz GOLYÓBIS > BOLYGÓ.

golyóbis

BOG-áncs (hun) = car-duus (lat) = bur, thistle (en) = car-angth (al) = чар-тап-алох (bel) = бод-ил (bul) = BOD-lák (cz) = char-don (fr) = car-do (korz) = dad-zis (lett) = DAG-ys (lit) = distel (ger) = car-do (it) = чер-топ-олох (ru) = osat (slo) = ysgallen (wal)

bogáncs

A BOG-áncs GÖMB-ölyded, tehát a BOG ebben a szóban erre utal, akárcsak a BOLYGÓ-nál vagy a BOGY-ó-nál. Emellett BÖK-ős is. A latin, francia, albán, olasz, stb. a CAR (ejtsd: KAR), azaz KÖR>KER-rel jellemzi a bogáncsot (car-duus, car-do), csak nem tud róla. Az angol, német, stb. pedig talán azt próbálja mondani, hogy tüske (thistle). Az orosz чар-тап-алох esetleg a tap-adásra utalhat. Angolul a thistle szinonimája a BUR, ami egyértelműen a magyar BUR-ok szó leszármazottja.

BOG (hun) = BUR-l (en)

bog

BUGY-og

bugyog

B+G = G+B

GÖmB (hun) = orb (en) = koule (cz) = sphere (fr) = orbe (es) = kugel (ger) = sfera (it) = sphaera (lat) = kugle (den) =

gömb

GOmB-óc (hun) = dump-ling (en) = bol-a (baszk) = kaš-ičica (bos) = kugle (den) = gnocco (it) = bol-a (baszk) (es) =

gombóc

GOmB (hun) = knob, button (en) = button, knopf (ger) = bottone, pomello (it) = pomo, botón (es) = bouton (fr)

gomb

GOmB-a (hun) = këpurdhë (al) = mushroom, dome (en) = GÖB-ələk (azeri) = perretxiko (baszk) = грыб (bel) = гъба (bul) = gljiva (bos) = houba (cz) = sieni (finn) = hongos (fr) = beacán (ír) = Bolet (cat) = fungus (lat) = GrzyB (pol) = GryBų (lit) = fungo (it) = GOB (slo) = гриб (ua) = qo’ziqorin (üzbég)

gomba

GOmB-olyag (hun) = clew (en) = клу-бок (bel) = klupko (bos) = zámo-tek (cz) = skødebarm (den)

gombolyag

8. B+K

BAK-ancs (hun) = bootbrogue (en) = ayaq-qabı (azeri) = чара-вік (bel) = бот-уш (bul) = čizma (bos) = bota (cz) = saa-bas (est) = botte (fr) = бот-инок (ru) = чизма (szerb) = topánka (tót)

bakancs

BÉK-a (hun) = bretkocë (al) = frog (en) = qur-bağa (azeri) = жаба (bel) = žaba (bos) = sam-mak-ko (finn) = grenouille (fr) = kikker (nl) = granota (kat) = бақа (kaz) = бака (kirgiz) = żaba (pol) = varde (let) = varlė (lit) = frosh (ger) = frosk (nor) = лягушка (ru) = rana (es) = groda (swe) = kur-bağ-a (tur) = baq-a (üzb)

béka2

BUK-kanó (hun) = BU-mp (en)

bukkanó

BOK-a (hun)

boka2

BIK-a (hun)

bika

BOK-or (hun) = BU-sh (en)

bokor2

BOK-réta (hun)

bokréta

BUK-ta (hun)

bukta

BUK-fenc (hun)

bukfenc

BUK-si (hun)

buksi

K+B és K+P

KOBAK

kobak

KOP-onya

koponya

KUP-a

kupa

KEB-el

kebel

KOB-oz

KONICA MINOLTA DIGITAL CAMERA

9. B+B

BAB (hun) = BEAN (en) = ba-thë (al) = lo-bya (azeri) = BAB-arrunak (bask) = бабы (bel) = боб-ов (bul) = graha, pasulj (bos) = BOB-ů (cz) = -nner (den) = pap-uja (fin) = haricots (fr) = bo-nen (ned) = BOB-a (cro) = BA-unir (isl) = бұ-ршақтар (kaz) = бу-урчак (kir) = fa-BA (lat) = BOB-owy (pl) = PUP-as (let) = PUP-eles (lit) = BO-hnen (ger) = -nner (nor) = fagioli (it) = боб-ы (ru) = feijões (por) = HAB-as (es) = -nor (swe) = пасуљ (ser) = fižol (slo) = fasulye (tur) = боб-и (ukr) =

bab2

 

BÁB ( hun) = PUP-a (en) = кака-вида (bul) = PÚP-an (isl) = PUP-a (latin)

báb5

BÁB (hun) = PUP-pet (en) = лял-ечны (bel) = loutka (cz) = nukk (est) = fantoche (fr) = bpuip-éad (irl) = brúða (isl) = BU-rattino (it) = кукольный (ru) = BÁB-ka (tót) = lutkovna (slo) = kukla (tur)

báb3

BAB-a (hun) = BAB-y (en) = BEB-e (al) = körpə (azeri)

Newborn baby peacefully sleeping

BImB-ó (hun) = BUD (en) = BUrB-uqe (al) = tomurcuk (azeri) = бу-тон (bel) = pup-oljak (bos) = pup-en (cz) = nup-pu (fin) = BO-urgeon (fr) = pup-oljak (cro) = бү-ршік (kaz) = бүр-шік

bimbó

BÚB (hun) = DUD-or (hun) = бу-чка (bul)

A cartoon man with a painful, swollen bump on his head.

BÚB-os (hun)

búbos

BÚB=DUD=PÚP (hun)

púp

Folytatjuk …

Vértes Olivér jegyzete, 2017.03.19.

 

2 HOZZÁSZÓLÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ